Az Egyesült Államok mintegy fél tucat országtól tart igényt arra, hogy vegyenek részt az olajszállításban kulcsfontosságú Hormuzi-szoros felszabadításában – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Japán és Ausztrália azóta már válaszolt is, és mindkét ország vezetése határozottan közölte: nem küld hadihajókat a Közel-Keletre.
Resperger István ezredes az InfoRádióban elmondta: az Omán és Irán között található tengerszoros a legszélesebb pontján 33 kilométer széles, ugyanakkor a hajóforgalom békeidőben csak 2-3 kilométer széles sávban szokott haladni. A Hormuzi-szoros legmélyebb pontja pedig 200 méter körül van. A MATE Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója kiemelte, hogy a térképeken jelzett adatok szerint az iraki határtól egészen a Hormuzi-szorosig öt katonai körzet található, ahol a Forradalmi Gárda nagyjából 5000 fős tengerészgyalogságot állomásoztat, míg az iráni haderő 2600 fős legénységet küldött erre a területre. Ezek az egységek különböző katonai eszközökkel, kisebb hajókkal rendelkeznek, de ezek közül 16 már meg is semmisült.
Resperger István megjegyezte:
a szoros viszonylag kisebb mérete, illetve az említett 2-3 kilométeres hajózható sáv miatt könnyen elaknásítható hosszabb távon is, körülbelül 100-150 aknával.
Katonai szempontból szintén fontos információ, hogy a Hormuzi-szorosnak legalább a felét tüzérséggel, sorozatvetőkkel lehet célozni, sőt akár hajó elleni rakétákat, drónokat is be lehet vetni adott esetben. Mint fogalmazott, az aknázás csak az aszimmetrikus hadviselés egy része, más módszereket is lehet alkalmazni. Ráadásul túl sok eszközre nincs is szükség egy ilyen katonai akció esetén, az aknák azonban mind közül a leghatékonyabbak.
Az ezredes hozzátette: az aknák szerkezete nagy változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban, egyebek mellett például intelligens érzékelők is vannak már rajtuk. A legtöbben a sündisznó alakú tengeri aknát ismerik, de az újabb módszerek szerint nagyon sokat már a víz fenékre helyeznek, és amikor ezek érzékelik a nyomásváltozást, a mozgásokat vagy a mágneses impulzusokat, akkor indulnak be.
Egy-egy ilyen akna 20-50 kilogrammnyi robbanóanyagot is tartalmazhat
Resperger István tájékoztatása szerint. Mint fogalmazott, „nagyon könnyű helyzetben van” a Forradalmi Gárda, mert nagyjából száz aknával óriási bajokat tud okozni a szorosban, azon belül a kereskedelemben, és ennek jelentős pszichológiai hatása lehet.
A szakértő kiemelte: ha ezek az aknák csak egy hajót, tankert robbantanak is fel, már akkor is nagy zavar jöhet létre, hiszen egy ilyen jármű mozgásképtelensége visszatartja a többi hajót. A másik fontos körülmény, hogy a térségben kisebb szigetek is találhatók, ahol az irániak szintén meg tudnak húzódni, lesállásokat helyezhetnek ezekre a területekre, és akár onnan is elindíthatnak rakétákat. A napokban az amerikaiak megtámadták az egyik ilyen kisebb szigetet, a Harg-szigetet, amely körülbelül 15-20 kilométerre van Irán partjaitól. Resperger István úgy véli, az amerikaiak is pontosan tudják, hogy jelen helyzetben
uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és/vagy katonai erők legyenek.
Az ezredes szerint az USA és szövetségesei részéről összhaderőnemi műveletre lesz szükség ahhoz, hogy újra biztonságosan hajózhatóvá tegyék a teherhajók számára a Hormuzi-szorost. Azt gondolja, a légierőnek excentrikus csapásokkal kell támadnia az irániakat a szoros, illetve a partszakasz mentén ahhoz, hogy kialakuljon egy legalább 15-20 kilométeres demilitarizált övezet, ahol nincs katonai ereje, technikai eszköze az iráni félnek. A szakértő szerint a következő lépés az lehet, hogy az említett szigeteket saját ellenőrzésük alá vonják az amerikaiak. Ehhez szárazföldi tengerészgyalogos erőkre, különleges műveleti egységekre van szükség. A harmadik fázisban kaphat szerepet a haditengerészet, amelynek konvojszerű megoldással kellene kísérnie a hajókat, hogy azok bejuthassanak szállítmányaikkal a szorosba, és közben ne érje őket támadás az iráni fél részéről. Ha ez lesz a koncepció, az a szakértő szerint
rendkívül költséges és elhúzódó tevékenység lesz, mert folyamatosan alkalmazni kell a légierőt, továbbá harci helikoptereket, pilóta nélküli eszközöket is be kell vetni időről időre.
Donald Trump korábban felszólította az irániakat, hogy szedjék fel az aknákat, mert ezt nem az amerikaiak akarják megoldani. Ahogy Resperger István fogalmazott, ez egyáltalán nem véletlen, hiszen nagyon veszélyes eszközökről van szó a tenger fenekén, erre bizonyíték az a fekete-tengeri eset, amikor egészen Romániáig sodort el a víz aknákat. A MATE Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója hozzátette: Iránnak nincsenek modern tengeri aknái, nagy valószínűséggel Kínától, illetve Oroszországtól kaptak ilyen katonai robbanóeszközöket. Utóbbiaktól egyszerűbb változatokat, amelyeket víz alatti megsemmisítéssel, robbantással, felszedéssel lehet kiiktatni, de ezek a megoldások is időigényesek.
Resperger István felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ilyen mentesítés során nagyon kellene figyelni arra, hogy ne legyen iráni erő az érintett partszakaszon, mert ők csapdába csalhatják az amerikaiakat és bármikor elkezdhetik lőni azokat, akik az aknamentesítést végzik.
Jöhet erősítés a NATO-tagállamoktól
Mivel Japán és Ausztrália már megtagadta, hogy az amerikai elnök kérését teljesítve hadihajókat küldjön a szoroshoz, az USA-nak adott esetben akár segítség nélkül kellene felszabadítania a területet. Az ezredes elmondta: bár a haditengerészetet átmozgatni hosszabb időt vesz igénybe, az amerikaiaknak megvan az erejük a célok eléréséhez. Emlékeztetett, hogy Donald Trump más NATO-tagországok segítségét is kérte. Resperger István arra számít, hogy azon tagállamok közül, amelyek rendelkeznek a szükséges képességekkel, lesznek olyanok, amelyek csatlakoznak a művelethez. Mint fogalmazott,
a helyzet rendezése nem csak amerikai és izraeli érdek, a világgazdaság szempontjából is aggasztó a Hormuzi-szoros lezárása.
Ugyanakkor akár egy-két hétnek is el kell telnie, amíg az összes felszedő, aknamentesítő haditengerészeti egység odaér a helyszínre, amelyeknek szintén kell majd a megfelelő biztosítás. Resperger István azt gondolja, hogy a megérkezett erősítéssel további egy-két hétig eltarthat, mire a lehelyezett aknákat felderítik, majd rombolással megsemmisítik vagy felszedik.
(A nyitóképen: thaiföldi zászló alatt közlekedő Mayuree Naree teherhajó, melyet légicsapás ért iráni felségvizeken, a Hormuzi-szorosban 2026. március 11-én. A thaiföldi haditengerészet jelentése szerint az ománi haditengerészet a thai legénység húsz tagját kimentette a hajóról, három tengerész viszont eltűnt.)