Hétfőn megkezdődött Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciája, a COP29, amely megszokott módon két részre oszlik: a kutatók megvitatják az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatokat, míg a politikusok a közös célkitűzésekről és az egyes országok vállalásairól egyeztetnek. Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta: új vészhelyzetet jelent a bolygó számára az éghajlatváltozás gyorsuló üteme. A szervezet hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb globális hőmérsékleti jelentéséből kiderült: a 2024-es eddigi adatok alapján az idén rekordot döntött a globális felmelegedés, miután a globális átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti - 1850-1900 közti - szintet. A kutatók szerint ezen az arányon nemigen fognak már módosítani az év hátralevő részében beérkező adatok. A jelentésben rámutattak arra is, hogy a 2015 és 2024 közötti évtized a valaha mért legforróbb lesz.
Nagy kérdés azonban, hogy mire jutnak az országok a mostani konferencián, az eddigi vállalásokban – úgy a források biztosításában, mint az intézkedések kivitelezésében – ugyanis komoly elmaradások vannak.
Nem véletlenül emlegetik "pénzügyi COP-ként" a mostani találkozót, az elnöklő azeri vezetés ugyanis azt tűzte ki fő célul, hogy a már korábban tett anyagi természetű vállalások mielőbb teljesüljenek.
Elmaradásban vannak ugyanis az érintett – különösen a fejlődő – országok abban, hogy befizessék a korábbi konferenciákon vállalt, nemzeti szinen meghatározott hozzájárulásaikat a károk és veszteségek nevű alapba,
amelyet a sérülékenységek kiküszöbölésére, illetve a klímaváltozás hatásai elleni védekezésre hoztak létre. Ebben összesen 100 milliárd dollárt szándékoztak utalni, de az összeg jó része még hiányzik – hangsúlyozta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Sem az USA, sem Kína, sem Oroszország nem fizette még be a vállalásának teljes részét, mert úgy véli, hogy a forrásokat nem megfelelően költik el, és különösen az afrikai országokban nincs erre vonatkozóan megfelelő monitorozás. Idén az azeriek szeretnék elérni, hogy feltöltsék a károk és veszteségek alapot, valamint létrehozzák a szükséges monitoring rendszert, hogy végre előrelépés történjen a védekezésben.
Szintén korábbi vállalás volt, hogy 2025-ig bejelentsék az egyes országok az új nemzeti éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásaikat. Bakuban sürgetni fogják a COP-elnökséget, hogy a többi vállalás is még az idén megtörténjen. A harmadik nagy témája az idei konferenciának a klímaadaptáció szükségessége, a negyedik a transzparencia és az elszámolhatóság fokozása, melyben ugyancsak elmaradása van a COP-oknak az utóbbi időszakban – sorolta a szakember.
Bár 2015-ben létrejött a párizsi klímaegyezmény és azt a legtöbb ország még abban az évben ratifikálta, nem történt jelentős kibocsátás-csökkentés globális szinten.
A mostani COP szeretné elérni, hogy – főként a nagy kibocsátók, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India – tegyenek nagyon erőteljes vállalást arra, hogy a közeljövőben jelentősen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Kovács Erik rámutatott ugyanakkor arra is, hogy jelzésértékű az idei COP-on az Egyesült Államok jelenlegi elnökének távolmaradása. Eddig az amerikai elnökök szinte mindig részt vettek a konferencián, de idén Joe Biden nem lesz ott, egy főtanácsadóját küldi csupán az amerikai delegáció vezetőjeként.
Kérdés tehát, hogy mit sikerül elérni a következő bő egy hétben a konferencián, ahogy az is mindenkit foglalkoztat, hogy Donald Trumptól mi várható klímapolitikai téren.
Az előző elnöksége alapján arra lehetne számítani a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint, hogy nem lesz túlságosan klímavédő elnök, viszont idei kampányában ő és az alelnöke is többször kifejtette, hogy nincsenek a klímaváltozás elleni védekezés ellen. Kikötik azonban, hogy azt ésszerűsíteni kell, nem szabad az intézkedésekkel a gazdasági fejlődést kockára tenni. Ők is hiszik, hogy zöld átmenetre van szükség, de úgy látják, annak fokozatosnak kell lennie.
A következő kabinet tehát várhatóan a jelenleginél visszafogottabb klímapolitikát fog végrehajtani. Ugyanakkor a republikánusokról alkotott képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt 30 évben nem történt jelentős klímapolitikai intézkedés egyik párt részéről sem, miközben ez az ország egymaga felel a mostani globális felmelegedés 30-35 százalékáért. Ebben a mértékben ráadásul a szakértő a közeljövőben sem vár jelentős változást.
A feladat viszont óriási, hiszen az éghajlati körülmények egyre csak romlanak. A COP előtt néhány nappal az EU környezetvédelmi és éghajlatváltozási kutatóintézete, a Copernicus kiadott egy becslést a 2024-es évre a várható középhőmérsékletről, amelyben az szerepel, hogy a jelenlegi és a várható felmelegedés jócskán átlépi a párizsi megállapodásban meghatározott értékeket.
Idén az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,54 Celsius-fokkal – de már tavaly elérte a bolygó a másfél fokos felmelegedési mértéket –, holott a párizsi klímaegyezmény szerint 2100-ig nem lenne szabad afölé emelkedni.
Látszik tehát, összegzett Kovács Erik, hogy a párizsi egyezményben kitűzött célok szinte biztosan nem fognak teljesülni ebben az évszázadban, sőt, két, illetve három fok feletti felmelegedésre számíthatunk.
A szakember véleménye szerint idén még nagyjából a párizsi célokra fognak törekedni, de ha nem lesznek jelentős, a gyakorlatba is átültetett klímapolitikák különösen a négy nagy kibocsátó ország részéről, akkor a jövő évben jelentős változásra lesz szükség, és vagy megújítják a párizsi klímaegyezményt, vagy egy újat próbálnak kicsikarni a résztvevőktől.