- Német lehallgatási botrány: Ukrajna végképp lemondhat a Taurusokról
- Kémkedés gyanúja a Bundeswehrben: gyors tisztázást ígér Scholz
- A szakértő szerint a Taurus rakéták ügye súlyos döntés elé állítja a német kormányt
- A Bundestagban újra nekilendülnek a Taurusok ügyének: a kiszavazó kormánypártiak dönthetnek
- Olaf Scholz bekeményített: Németország nem szállít Taurusokat Ukrajnának, sőt!
A német hadsereg elismerte, hogy több mint hatezer, köztük számos szigorúan bizalmas online beszélgetés is kiszivárgott, és egy ideig széles körben elérhető volt. A Bundeswehr azóta közölte: az online rendszerük hibáit az észleléstől számítva huszonnégy órán belül javították.
A problémát a Zeit Online vette észre, és azért rendkívül kellemetlen a Bundeswehr szempontjából, mert még márciusban az orosz állami média nyilvánosságra hozott egy olyan kiszivárogtatott felvételt, amelyen a német légierő négy vezető beosztású képviselője beszélgetett bizonyos katonai hadműveletekről. A 40 perces felvételen a német tisztek többek közt arról értekeztek, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a Krímre vezető kercsi hidat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy a mostani esetben a német hadsereg nem a civil verzióját alkalmazta a videobeszélgetésekhez használt szoftvernek, a Webexnek, hanem
egy speciálisan a Bundeswehr számára kifejlesztett rendszert, és az eddigi információk szerint nem a teljes beszélgetések szivárogtak ki.
Csiki Varga Tamás hozzátette. amikor ez a szoftver azonosítót generál egy-egy beszélgetéshez, akkor egy számkódot ad meg. Ilyenkor gyakorlatilag egy egymást követő számsor jön létre, amit megfelelő védelem, illetve intézkedések nélkül egy szimpla kereséssel bárki megtalálhat. Jelen esetben az történhetett, hogy amikor rábukkantak a beszélgetések linkjére, az érintettek megtudták, kik voltak a tanácskozások résztvevői, kiderülhetett, hogy miről egyeztettek, illetve kikről volt szó közüttük. „Ha a beszélgetések résztvevői esetleg nevesítettek valakit vagy valakiket, akkor adott esetben másodlagos információforrásként is felhasználhatók ezek az anyagok” – magyarázta a szakértő.
Mint mondta, azt mindenképpen meg kell várni, hogy a német hadsereg ad-e további tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetések ténylegesen hozzáférhetővé váltak-e az online térben, illetve hogy kik és hányan rögzítették vagy töltötték le ezeket a hanganyagokat.
A mostani esetet valószínűleg az úgynevezett végpontok közötti titkosítás hiánya vagy hibája okozta, ugyanakkor Csiki Varga Tamás szerint
nem zárható ki az sem, hogy valamilyen hírszerzési akció áll mögötte.
Mint fogalmazott, egyáltalán nem tekinthető véletlenszerű esetnek, ha valakik hozzáférést keresnek ilyen platformokhoz vagy tartalmakhoz. Úgy véli, joggal lehet feltételezni, hogy „valamilyen komolyabb információs művelet zajlott vagy zajlik a háttérben egy ellenérdekelt fél részéről, aki megpróbál adatokat, neveket vagy azonosítókat gyűjteni”.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta: az nem valószínű, hogy azonnal kiderül a nyilvánosságra került információkból, pontosan mi volt a végső felhasználási cél. „Ha viszont például a Bundeswehr vezetői közötti beszélgetések konkrét témáit vagy tartalmát megismerik, esetleg e-mail hozzáféréseket tudnak szerezni az érintettek, annak
másodlagosan akár nagyon komoly információszivárogtatási vagy dezinformációs hatása is lehet”
– tette hozzá Csiki Varga Tamás.
A német hadsereg legutóbbi közlése szerint egyébként a hiba ellenére nem került nyilvánosságra bizalmas információ, mert az online videós megbeszélésekbe csak engedéllyel kapcsolódhat be bárki.