Örményország más államokkal fenntartott biztonsági kapcsolatai nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát és védjék érdekeit - jelentette ki vasárnap az örmény miniszterelnök.
"Örményország mindig teljesítette vállalásait, és sosem árulta el szövetségeseit. Ám a helyzet azt mutatja, hogy a szövetségi rendszerek és szövetségeseink, amelyekre mindig számítottunk, inkább kiszolgáltatottságunkra világítottak rá" - mondta az örmény televízióban elmondott beszédében Nikol Pasinján.
"Az utóbbi években velünk történt események miatt a legfontosabb kérdés az lett: Örményország független, szuverén, demokratikus országgá válik-e vagy pedig egy félelemben tartott gyarmat lesz" - tette fel a kérdést Pasinján.
Úgy vélte,
Örményország "néhány jelenlegi partnere nemcsak az ország külső, de a belső biztonságára is veszélyt jelent".
"Felszólítjuk partnereinket, tartsák tiszteletben államunk szuverenitását (...), a nemzetközi közösséget pedig arra kérjük, hogy nyilvánítsa ki támogatását Örményország függetlensége, területi egysége és demokráciája iránt" - tette hozzá.
Örményország a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagja. A tömbben meghatározó szerepe van Oroszországnak, ez által Jereván és Moszkva egymás katonai szövetségesei.
Pasinján bejelentette:
Jereván előkészületeket tett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútumhoz történő csatlakozásra.
Jóllehet az ICC háborús bűnökkel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, a kormányfő kiemelte: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán "Örményország biztonságát szolgálja".
"Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát" - szögezte le.
A kormányfő kijelentette: országa kész befogadni Hegyi-Karabah örmény lakosságát, hiszen az ott élő, néhány napja azerbajdzsáni fennhatóság alá került örményeket "etnikai tisztogatás veszélye fenyegeti".
"Jóllehet az utóbbi napokban humanitárius szállítmányok érkeztek a térségbe, a helyzet ettől nem változik" - szögezte le.
Nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója, David Babaján azt mondta: a térségben élő, mintegy 120 ezer örmény "99,9 százaléka" Örményországba költözne, az emberek ugyanis nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól. A napokban Pasinján még azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene Hegyi-Karabahban még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott "terrorellenes műveletében" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, de hozzátette, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.
Eközben török médiaforrások azt közölték, hétfőn az azerbajdzsáni Nahicsevánban találkozik Ilham Aliyev azeri és Recep Tayyip Erdogan török elnök.