Aljakszandr Lukasenka következő célpontja: Lengyelország

November 10-ig rendkívüli állapotot rendelt el a lett kormány a fehérorosz határsávban, miután múlt péntek óta 283 illegális határátlépőt fogtak el az övezetben. Az intézkedés – amit Marija Golubeva lett belügyminiszter jelentett be, és formálisan csütörtökön nyerheti el a rigai parlament jóváhagyását is – lehetővé teszi, hogy a határvédelmi teendőkbe bevonják a lett hadsereg egységeit is.

Hasonlóan, szintén péntek óta, hirtelen megnőtt az illegális határátlépések gyakorisága a lengyel-fehérorosz határon is. Itt először nulláról néhány tucatra, majd hétfőn már közel százra ugrott a fehérorosz irányból érkező közel-keleti és afrikai menekültek száma.

A lengyel hatóság a fehérorosz kormány

„büntető intézkedésének” tudja be a migránsok hirtelen feltűnését, válaszul arra, hogy Varsó befogadta Kriszcina Cimanuszkaja fehérorosz futónőt,

aki megtagadta tokiói olimpiáról a visszatérést Minszkbe, és Lengyelországban kért menedéket.

Szakértők rámutatnak, hogy valójában mióta csak Fehéroroszországból csoportosan elkezdtek érkezni menekültek a litván határra, számítani lehetett rá, hogy a fehérorosz „migránsexport” iránya idővel kiterjed majd az országgal szomszédos többi EU-tagállamra is.

Litván hatósági közlés szerint eddig 4111 illegális határátlépőt észleltek a fehérorosz határon, ahol amúgy korábban egész évben sem érte el soha a százat a menekültek száma. Litván részről bizonyítottnak tekintik, hogy a fehérorosz kormány által tudatosan szervezett műveletről van szó.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a napokban a brüsszeli EUobservernek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy

„Lukasenka hibrid háborút folytat Európa ellen”, midőn „menekülteket fegyverként vet be” szomszédos országok ellen.

Litván hatóságok szerint a menekülteket a fehérorosz kormány Irakból és Törökországból „importálja”, hogy az EU fehérorosz határához szállíthassa őket. Landsbergis ennek kapcsán utalt arra, hogy látványosan növekedett a Turkish Airlines forgalma Minszkbe, miként – akkor még – Irakból is (a mostani válság előtt egyáltalán nem volt légiforgalom Minszk és Bagdad között). Litván határőrök lefilmezték azt is, ahogy fehérorosz területen a menekültek egy csoportját olyan dzsip kísérte a litván határhoz, amilyet a fehérorosz határőrség használ.

Az EU egyfelől emberi és technikai segítséget küldött a litván határra – egyebek között száz határvédelmi szakértőt és 30 járőrkocsit bocsátottak rendelkezésre –, ahol egyébként Vilnius időközben egy szögesdrótkerítés felhúzását is megkezdte. Emellett pedig Josep Borrell külpolitikai főképviselő és Charles Michel európai tanácsi elnök az iraki kormánnyal vették fel a kapcsolatot, szorgalmazva a „menekültjáratok” leállítását Bagdadból Minszkbe.

Az utóbbi hatása a jelek szerint nem is maradt el: éppen múlt pénteken

az iraki légiforgalmi hatóság beszüntette a fehéroroszországi járatokat,

ami után litván jelentések szerint általában is „szignifikánsan csökkent” a Fehéroroszországból érkező menekültek száma.

Jövő szerdán litván kérésre rendkívüli videokonferenciát tartanak az EU-országok belügyminiszterei a kialakult helyzet és a lehetséges válaszlépések megvitatására. Mint a megbeszélést összehívó féléves szlovén EU-elnökség szóvivője fogalmazott, az illegális bevándorlók „fegyverszerű bevetése” „komoly biztonsági fenyegetést” jelent az EU számára.

A soros elnökségi szóvivő azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az egész probléma sokkal komplexebb annál, semhogy pusztán a belügyminiszeri tanács minden aspektusásal foglalkozni tudna.

„Nyilvánvalóan további, EU-szintű lépésre van szükség”

– tette hozzá.

Lapjelentések megjegyzik, hogy Josep Borrell külpolitikai főképviselő már jelezte, további szankciók kidolgozását készítik elő, ezekről azonban formális döntés az EU-külügyminiszterek első őszi (szeptember 21-i) ülésén várható csak (hacsak a körülmények nem teszik szükségessé rendkívüli tanácskozás összehívását már hamarabb).

Az EU külügyi szolgálata mindenesetre múlt héten berendelte Fehéroroszország brüsszeli kiküldöttjét, és követelést adtott át neki a menekültek „felhasználásának” a beszüntetésére.

Egyébként nem csak az EU az egyetlen, amelyik újabb szankciókon gondolkodik.

Nagy-Britannia, Kanada és az Egyesült Államok az elmúlt napokban egyaránt további exportkorlátozásokat és szankciós intézkedéseket jelentett be

a Lukasenka-kormány ellen. Az amerikai intézkedés a fehérorosz nemzeti olimpiai bizottságot is célba vette.

Mindeközben Ylves Johansson belügyi EU-biztos legutóbbi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „ nem nehéz észrevenni a kapcsolatot” a korábbi EU-szankciók és Lukasenka mostani, szerinte „kétségbeesett” intézkedései között. A migránsok tömeges átküldése a svéd biztos szerint arra utal, hogy a fehérorosz vezető kezében „már csak az erőszak eszközei” maradtak.