- Dróntámadás: döntőnek nevezett bizonyítékokkal állt ki Szaúd-Arábia
- Hamarabb állhatnak helyre a szaúdi olajkapacitások
- Ilyet még nem láttak a világ tőzsdéi
- Irán "az egyik kezével" béketervet nyújt be az ENSZ-nek
- Segítséget ajánlott Trump
- Szakértő: százmillió közel-keleti arab fiatalnak van elege az ottani viszonyokból
- Új részletek az olajlétesítmények elleni támadásokról
Dróntámadások érték szombaton a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két olajterminálját, köztük a világ legnagyobb olajfinomítóját. A támadás elkövetőjeként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek - írta hétvégén az Infostart. Az InfoRádióban erről Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője úgy vélekedett, hogy
kizárt, hogy egy ilyen lázadó csoportnak ilyen támadásra alkalmas minőségű katonai drónok legyenek a tulajdonában.
A találgatásokat csak gyarapítja, hogy Irak - a sajtóban megjelent gyanúsításokra reagálva - határozottan tagadta, hogy területéről indították a drónokat, és Irán is ugyanígy tett.
Mint a Portfolio.hu hétfői, folyamatosan frissülő elemzéséből kiderül, a támadást követően a kőolaj árfolyama évtizedek óta nem látott módon emelkedett, és mivel a támadás következményeiről kevés biztos hír jött ki, az InfoRádió szakértője beszámolója szerint az emelkedés délutánig sem állt meg.
Becslések szerint a támadást követően napi 5,7 millió hordónyi kapacitás esett ki,
ekkora kínálati sokkra pedig sosem volt példa, még az 1990 augusztusi kuvaiti és iraki kapacitáskiesés esetén sem.
(Szaúd-Arábia naponta 10 millió hordó kerül termel normális esetben.)
"Sajnos egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkorák a károk, az első hírek szerint a világ termelésének 5,5-6 százaléka esik ki naponta. Azt sem lehet tudni, ez a termelés mikor jut vissza a piacra" - fogalmazott az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője, rámutatva, egyes szakértők szerint azért a kiesett olajmennyiség nagy része rövidesen visszakerül a rendszerbe, egy kisebb része viszont csak hónapokkal később.
Pletser Tamás szerint az lenne a világ számára a legmegnyugtatóbb, ha a Közel-Kelet stabilizálódna - a mostani konfliktussal a piac ezzel együtt sem számolt -, de
ha a térségben "nyugati támadás" indulna, az az olajárat tartósan magas szinten tartaná.
Első olvasatban Donald Trump azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy szükség esetén a stratégiai tartalékokat fogja piacra dobni, mielőtt bármi mást tenne - ez egyébként 650 millió hordó, ami biztosíthatja a piac teljes, kényelmes ellátását.
Mint az elemző elmondta még,
a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása még érzékenyebb pont lehet, hiszen a világ kőolajexportjának közel a fele itt halad át, napi 20 millió hordó, a mostani dróntámadás miatt kieső készlet négyszerese.
"A feszültség tapintható" - tette hozzá.
A támadás hatására nagyot esett az európai légitársaságok részvényárfolyama, a magasabb olajár ugyanis magasabb üzemanyagárakat vetít előre, ezt kezdték el beárazni a befektetők.
Míg az ázsiai tőzsdék folyamatos nyomás alatt vannak, a hazai blue chipek közül természetesen a Molra gyakorolt hatás volt a legérdekesebb, az olajtársaság részvényei 1,3 százalékot emelkedtek hétfő reggel, a borús részvénypiaci hangulat azonban az OTP részvényeire rányomta a bélyegét, a bankpapír 0,9 százalékkal került lejjebb hétfő reggel.
Pletser szerint a Mol-papírok drágulása természetes volt, bár a Molra mint olajfinomítóra - százezer hordónyit finomít naponta - a magasabb ár inkább negatívan hat, hiszen nem feltétlenül tudja a cég továbbhárítani az áremelkedést a fogyasztókra; az összhatás tehát közel semleges.
A benzinárban a hatás rövid lesz, de bizony lesz szerinte a hétközben nagyobb áremelés, legalább 10 forintos.
Az importját jelentős részben közel-keleti forrásokból beszerző Indiában közben a tőzsde esni, a fizetőeszköz, a rúpia gyengülni kezdett; a befektetők egy része attól ijedt meg, hogy az olajár megjelenik a Föld második legnépesebb országának inflációs adatában is, beszűkítve az ottani jegybank mozgásterét.