A másfél órás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják este 9 órától. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el. A jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué, az Európai Baloldal, Ska Keller, az Európai Zöldek Pártja, Jan Zahradil, a Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége, Margrethe Vestager, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, Manfred Weber, az Európai Néppárt, valamint Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártja jelöltje.
A vitán először a migráció és a fiatalok foglalkoztatása kerül majd terítékre. A témák között szerepel egyebek mellett a környezetvédelem, a klímaváltozás, az adózás, a demokrácia és a nemzetközi kereskedelem. Az eseményt három, a Eurovision által kiválasztott újságíró vezeti. A 23 nyelven sugárzott vitát élőben közvetíti a Eurovision (EBU) és a Europe by Satellite (EbS).
Az elmúlt hetekben több vita is volt már, de leginkább a két legnagyobb pártcsalád politikusa között. Most először, és várhatóan utoljára fordul elő, hogy a jövő heti választás előtt az összes parlamenti politikai szervezet képviselője ütközteti a véleményét.
A csúcsjelöltek rendszerét öt évvel ezelőtt alkalmazták először. Ennek lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján választja meg a parlament azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. Ugyanakkor csavar a történetben, hogy szűk két hét múlva, tehát május 28-án kedden összeül az Európai Tanács (az uniós állam és kormányfők), és ők tesznek majd javaslatot többek között a bizottsági elnök személyére is.
Nagyon sok minden függ a Hollandiában és az Egyesült Királyságban már jövő hét csütörtökön elkezdődő választások kimenetelétől.
Ugyanis az sem kizárt, hogy mégsem a mostani csúcsjelöltek közül kerül ki a bizottság elnöke.
Orbán Viktor magyar kormányfő nemrégiben az összes kandidálót alkalmatlannak nevezte arra, hogy vezesse az Európai Bizottságot. Itt Brüsszelben felvetődött a brexitügyi főtárgyaló, a francia Michel Barnier neve is, akit adott esetben még Emmanuel Macron francia elnök is ajánlana. De a dán versenyjogi biztost is alkalmasnak találnák, aki a liberálisok csúcsjelöltje, viszont országa kormánya valószínűleg nem támogatja. És tartja magát az a szcenárió is, hogy Angela Merkel német kancellár is európai pályára készül: bizottsági vagy tanácsi elnöknek. De ezek még csak szóbeszédek. Tehát
nemcsak a szlogenek szintjén, de valóban sorsdöntőnek ígérkezik ezúttal az EP-választás.
A jogi folyamat összetett
Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az 5 questort (ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért).
Az Európai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlementtel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek.
Ezt követően - a tanács javaslatára - várhatóan júliusban az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét a tagok többségének szavazatával.
Az elnökké választáshoz 376 voks szükséges.
Augusztus-szeptember környékén a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjainak személyére, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket.
A magyar biztosjelölt Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Előreláthatóan októberben vagy novemberben szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.