- Angela Merkel lehetséges utódjáról nyilvánítottak véleményt a németek
- Kiss J. László: Merkel a rendezett átmenet érdekében döntött
- Kiss J. László: Merkel megsértette a schengeni és a német szabályokat
- Merkel meggyengülésének egyik fő forrása a Willkommenskultur lehetett
- Prőhle Gergely: nehezen töltheti ki kancellári mandátumát Angela Merkel
- Tényleg lemondott: távozott a CSU éléről Horst Seehofer
A vasárnapi hesseni tartományi választás rossz eredményei (a párt 1966 óta nem ért el ilyen gyenge, 27 százalékos támogatottságot) után a német Kereszténydemokrata Unió elnöksége előtt Angela Merkel bejelentette, a decemberi, hamburgi kongresszuson nem jelölteti magát újra pártelnöknek, így 18 év után leköszön a CDU éléről. Hétfő délután 1 órára sajtótájékoztatót is összehívott Berlinbe, ahol
a nyilvánossággal a részleteket is megosztotta: kancellárként szintén az utolsó ciklusa a jelenlegi, 2021 után pedig semmiféle politikai tisztséget nem vállal, még parlamenti képviselőként sem indul újra.
Tartja tehát korábbi kijelentését, miszerint számára a kancellári és a pártelnöki munka össze van kötve.
Azt is mondta azonban, hogy ha esetleg előrehozott választásokat kell tartani Németországban, akkor már nem indul újra a tisztségért.
Új fejezet, megújulás
Angela Merkel sajtótájékoztatóján megállapította, hogy a kormány veszített hitelességéből, ezért mint mondta, vállalja a felelősséget. Döntésének célja, hogy a kormány az előtte álló feladatokra összpontosíthasson, pártja pedig felkészülhessen a jövőbeli sikerekre.
Eljött az ideje, hogy új fejezetet nyissunk - mondta hétfői berlini sajtóértekezletén. Úgy vélte, hogy a párt irányításának átadásában "sokkal több a lehetőség, mint a veszély", a célja a lépéssel az, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kormányon maradva újulhasson meg.
Nem szól bele az utódválasztásba
A döntést a pártelnöki tisztségtől való visszavonulásról már a nyári parlamenti szünet előtt meghozta, és csak a jövő héten akarta bejelenteni - mondta Merkel, hozzátéve: semmilyen módon nem szól bele utódja kiválasztásába a párt élén.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a dpa hírügynökség egyébként máris talált egy lehetséges utódjelöltet,
a politikától 2009-ben visszavonult Friedrich Merz azonnal kész átvenni a pártvezetést.
Merz, aki maga meg is erősítette felajánlását a CDU elnöksége számára, 1989-től egy cikluson át EP-képviselő volt, majd a német Bundestag tagjaként (1994-2009) megjárta a CDU/CSU frakcióelnöki székét is (2000-2002).
A Reuters hírügynökség Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU főtitkárát említette favoritként Merkel utódaként a párt élén.
Hessenben egyébként a nagykoalíciós partner szociáldemokraták is leszerepeltek, ami Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint arra mutat, hogy a tartományi választásokon az emberek Berlinbe üzentek.
Az utóbbi idők tartományi választásainak egyetlen igazi nyertese a Zöldek pártja,
amely Hessenben 8,7 százalékot javított, elemzői vélemények szerint a jó kampánytéma-választásnak köszönhetően (migráció, dízelbotrány, digitalizáció, brexit).
Kiss J. szerint
az SDP-nél most azon gondolkodhatnak, hogy 2019-ben a párttagság elé terjesztik a koalícióban maradás ügyét.
Azt is elmondta, a koalíciós szerződés szerint félidőben, tehát jövőre mérleget kell készíteni az együttműködésről, ami hamarosan szintén aktuális lesz.