A lítium-karbonát határidős ára tonnánként 181 ezer jüan fölé emelkedett Kínában, ez az év elejéhez képest 54 százalékos drágulást jelent – írta meg a Portfolio.
A lítium ára mindig is igencsak volatilis volt – teszi hozzá a Carbon Credits szakportál cikke. Mint írják, 2023-2024 között egyenesen túlkínálat volt. 2026-ra a globális kereslet 30-40 százalékkal nőhet Li Liangbin, a Ganfeng Lithium elnöke szerint. Meglátása szerint ebben az esetben az árak a 150-200 ezer jüanos szintet is elérhetik tonnánként.
A világon egyébként Ausztrália a legnagyobb lítiumkitermelő
– olvasható a cikkben.
A rangsor így alakul, zárójelben az évente kitermelt lítium-karbonát egyenértékes mennyiség:
- Ausztrália (60 ezer tonna)
- Chile (35 ezer tonna)
- Kína (25 ezer tonna)
- Argentína (18 ezer tonna)
- USA (5 ezer tonna)
Globálisan jelenleg 350 ezer tonna körüli lítium-raktárkészlet áll rendelkezésre, ez a rövidtávú ellátási zavarok kezelésében segít, de a hosszútávú növekedésben nem. Egy bánya újraindítása, vagy pedig egy új bánya beindítása körülbelül 2-5 évbe telik – teszik hozzá a cikkben.
A feldolgozói kapacitások esetében más a helyzet. A Visual Capitalist gyűjtése szerint 2030-ra Kína fog rendelkezni a globális ásványkincs-feldolgozói kapacitás 60 százalékával. Dominálni fog a lítium, a ritkaföldfémek, a kobalt és grafit feldolgozásának terén is.
A bejegyzés megtekintése az InstagramonGeopolitical Guy (@geopolitical.guy) által megosztott bejegyzés
A cikkben hozzáteszik, mivel a lítium teszi ki az elektromos autók akkumulátorának árának 20-25 százalékát, így az árának változása jelentősen befolyásolhatja az e-autók gyártásának költségét.
Az áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, így például az, hogy a kínai hatóságok áprilistól csökkentik az akkumulátorgyártók exportkedvezményeit, a cégek emiatt igyekeznek előre beszerezni a lítiumkészleteket. Mindeközben a kormány nagyszabású beruházásokat hirdetett az energia- és adatközpont-infrastruktúra fejlesztésére – írja a Portfolio.
Hozzáteszik, Peking 2027-re 180 gigawattra kívánja duplázni az elektromos járművek töltési kapacitását. Ez a lítiumalapú energiatároló rendszerek iránti keresletet tovább erősíti, a közlekedésben és a hálózati energiatárolásban is. A kínai hatóságok mindeközben nemrég 27 bányászati engedélyt vontak vissza a lítiumtermelés egyik központjának számító Csiangsziban. Korábban már a CATL vállalat csienhsziaovói lítiumbányájának működését is felfüggesztették, a kormány túlzott piaci versenyt visszaszorító kampányának részeként.