Múlt pénteken Szőlészeti – Borászati Szakmai Napot tartottak a MATE Georgikon Campus cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti telepén. Az ötletgazdák szerint az ilyen események lehetőséget teremtenek a szőlészeti-borászati szakembereknek, kutatóknak és érdeklődőknek a tapasztalatcserére, új ismeretek megszerzésére és a legújabb trendek megismerésére, ezáltal pedig hozzájárulnak az ágazat fejlődéséhez és a minőségi szőlőtermesztés, valamint a borkészítés előmozdításához.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgató-helyettese azt mondta az InfoRádióban, hogy a szőlőtermesztésben jelentős fajtaszám-bővítésre várhatóan nem lesz szükség a következő években, ugyanakkor
az ellenállóbb, a stressztényezőkre jobban reagáló fajtákra lehet nagyobb igény.
Varga Zsuzsanna hozzátette: a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében a szélsőségek gyakoribbá válását eredményezik. Ez a hőmérsékletre és a csapadékeloszlásra egyaránt igaz.
A magyarországi fajtaválaszték gazdag és kielégíti a fogyasztók változó igényeit. „Inkább a reagálási időnk lassabb, hiszen évtizedekben mérhető egy szőlőültetvény élete, tehát ennyi idő alatt alakulhat át annyira egyfajta választék, hogy az igényekhez a leginkább alkalmazkodjon” – közölte. Bár a fogyasztók között egyesek a különlegességeket, mások pedig a jól bevált fajtákat keresik, ezek az igények a gazdag fajtaválasztéknak köszönhetően egyaránt tökéletesen kielégíthetők.
Varga Zsuzsanna arról is beszélt, hogy milyen irányt kell vennie a klímaváltozás miatt a szőlészetnek, szerinte a már említett
fogyasztói változatosság miatt szóba jöhetnek akár a honosítások is, erre gondolniuk kell a jövőben.
„A szőlő egy viszonylag jól alkalmazkodó növény. Mivel évszázadok óta termesztjük ezeket a régi magyar fajtákat, ezért elmondhatjuk róluk, hogy nemcsak jól bírják ezt a klímát, hanem talán ezek lehetnek számunkra a jövő zálogai is, sőt ugyanez igaz az új nemesítésű hibridekre is” – magyarázta.