Madár István: szinte példátlanul jelentős költségvetési kiigazítás, amit végrehajt a kormány

A Portfolio 1500 milliárd forintra tette a kiigazítás mértékét idénre és jövőre, talán mi voltunk a legpesszimistábbak, de mi is kicsit alulmértük – mondta Madár István, a gazdasági portál vezető elemzője.

A csütörtökön bejelentett tervek szerint az idei évben ez 1900 milliárdos kiigazítást fog jelenteni, a jövő évi pedig lényegesen 2000 milliárd forint fölötti lesz a szakember szerint, ezzel az idén és jövőre is nagyjából a GDP 3-3,5 százalékát kitevő kiigazítást fog végrehajtani a kormányzat.

"A hét százalék igen magas szám, az 1995-ös Bokros-csomagként ismert stabilizációval vagy a Gyurcsány-csomagként elhíresült 2006-os kiigazítási csomaggal mérhető össze. A két év együttes kiigazítási hatása talán még ezeket is meghaladja, de az a lényeg, hogy ez egy nagyon jelentős költségvetési korrekció, amit végrehajt a kormány" – értékelt Madár István.

A kormány érvelése szerint az egyes gazdasági szektorokban képződő extraprofitot vonják el adók formájában, de az elemző szerint

nincs arra közgazdasági szabály, hogy mit lehet extraprofitnak nevezni,

mert a profit sajátossága az, hogy a vállalkozó mint kockázatot vállaló befektető nem számíthat olyan kiegyensúlyozott jövedelemáramlásra, mint egy munkavállaló, aki minden hónapban megkapja a havi jövedelmét. A vállalati profit mindig ingadozik.

"A kormányzat érvelése szerint azt vizsgálták meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből fakadó különlegességek melyik szektorokban okoztak olyan jelentős mértékű profitnövekedést, amit el lehet vonni, és ezt nevezik extraprofitnak. Ha szigorúan adópolitikai szempontból nézzük, akkor tulajdonképpen az állam az iránt kutakodott, hogy az ő költségvetési kiigazítási igényét milyen magas adóerejű gazdasági szereplőktől tudja elvonni, nyilván ott, ahol képződik most jelentős mennyiségű nyereség, ez pedig jelen pillanatban bizonyos vállalati szegmens" – mondta. Hozzátette, ezen szegmensek egy részénél valóban látszik az, hogy magasabb a megszokottnál a profit. Ugyanakkor ennek a lépésnek van egy olyan üzenete is szerinte, hogy a kormány ezt a profitot bármikor elvonhatja, ha arra szüksége van, ami viszont a vállalkozói kockázatot növeli; a profitkilátást lerontja egy-egy ilyen intézkedés.

Madár István kiemelte, hogy az idei évben 900 milliárd forintnyi adóbevétel-növekedés és 1200 milliárd forint körüli államiberuházás-elhalasztás adja össze a kiigazítás összegét. Az adóbevételek leginkább a bankszektort és az energiaszektort sújtják, mindkettőtől 300-300 milliárd forintot várnak, a többit a piac kisebb szegmenseinek kell majd viselniük.

Köztük vannak a légitársaságok, amelyek épp csak elkezdtek talpra állni a járványhelyzet okozta sokkból. A WizzAir, amely 30 százalékot meghaladó részesedéssel bír a magyarországi piacon, a tavalyi üzleti évben csaknem 500 millió eurós veszteséggel zárta és az idén is 100 millió eurós veszteséget prognosztizál. Madár István szerint a légitársaságok esetében billeg leginkább az a fajta érvelés, hogy azokat a cégeket próbálják megadóztatni, amelyek a jelenlegi különleges helyzetben többletnyereséget realizálnak.

"A légitársaságok kifejezetten a koronavírus-válság nagy veszteseinek számítottak, hiszen drasztikusan csökkent a külföldi turisták forgalma, ők valóban inkább rosszul jártak, mintsem jól az elmúlt időszakban. Még a kormány is úgy fogalmazott, hogy most már közelíti a 2019-es szintet a forgalom, azért

ez elég messze van attól, hogy nagyon erős extraprofitról beszéljünk"

– mondta a Portfolio vezető elemzője.

A díj, amely a kormány érvelése szerint létezik több országban is, a földi kiszolgálót terheli majd, és a földi kiszolgáló fogja továbbhárítani ezt az adót a légitársaságokra, amelyek pedig továbbháríthatják a repülőjegyen keresztül az utasokra. Madár István szerint emiatt az fenyeget, hogy a kicsi magyar piacon esetleg járatritkításokban, a verseny csökkenésében és ezáltal az áremelési lehetőségek növekedésében ölthet testet ez az adó.

"Ez egy elég új adófajta, ezért itt még kevesebb fogalmunk lehet arról, hogy a gazdasági szereplők pontosan hogyan fognak reagálni erre az extra teherre" – tette hozzá az elemző.