Hiánnyal zárta az idei első negyedévet a kormányzati szektor

A kormányzati szektor a GDP 1,5 százalékának megfelelő, 180 milliárd forint hiánnyal zárta az első negyedévet, főként a bevételeknél jobban növekvő kiadások miatt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes becsléséből. Így az előző év azonos időszakával összevetve 309 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,6 százalékponttal romlott az egyenleg.

A kormányzati szektor bevételei 114 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal, 4807 milliárd forintra, kiadásai 423 milliárd forinttal, 9,3 százalékkal, 4987 milliárd forintra emelkedtek.

A termelési adókból származó költségvetési bevétel 2019-hez képest 53 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal emelkedett, ezen belül 27 milliárd forint, 2,7 százalékos volt az áfabevétel emelkedése. A jövedelemadó-bevételek 9,8 milliárd forinttal, 1,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal csökkentek - ami főleg a szociális hozzájárulási adócsökkentés hatása. Az egyéb bevételek 59 milliárd forinttal, 8,7 százalékkal növekedtek - derül ki a jelentésből.

A munkavállalói jövedelemmel kapcsolatos kiadások 67 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal, a folyó termelőfelhasználás 63 milliárd forinttal, (8,5 százalékkal) volt magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzbeni társadalmi juttatások 82 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal, a kamatok 24 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek. Az egyéb kiadásoknál 220 milliárd forint, 25,8 százalékos volt a növekedés, a jelentés szerint főként a beruházási támogatások emelkedése miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 32 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal csökkent.

A kormányzati szektorról közölt KSH-adatok eltérhetnek a Pénzügyminisztérium által az államháztartásról közölt pénzforgalmi adatoktól, mert eredményszemléletű és időkülönbözettel korrigált elszámolással készülnek. A kormányzati szektor tartalma is bővebb, az államháztartási intézményeken kívül itt számolják el a nem piaci termelést végző állami vállalatokat és a nemzeti vagyon újraelosztásában közreműködő non-profit intézményeket - idézte az MTI a KSH módszertani tájékoztatóját.