Már tudni, kell-e félnünk az algásodó Balatonban

Az Infostart már több ízben foglalkozott a balatoni - északi parti - algásodás jelenségével és a szükségessé vált mederkotrással, azzal is, hogy a szakemberek egyelőre találgatják, mi okozza a "fertőződést". A 24.hu cikkéből most kiderül, hogy melyik részén és mennyiben ártalmas az emberre a magyar tengerben most zajló változás.

Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (ÖK BLI) kutató professor emeritusa a portálnak elmondta: a vízi élet az algákkal kezdődik, nagyon apró, 0,1 milliméteres vagy még annál is kisebb, klorofilltartalmú lényekről van szó, amelyek a napsugárzás hatására a vízben oldott szervetlen anyagokból szerves anyagokat állítanak elő.

"Ők a vízi táplálékhálózat legalapvetőbb egységei, nélkülük üres, kihalt lenne a víz"

- fogalmazott.

A túl sok algától azonban a víz zavarossá, büdössé válik, egy részük ráadásul az emberre veszélyes mérget termel.

A legnagyobb gondot a kékalga okozza; a kékalgák anyagcseretermékeként jelentkező toxikus anyagok ugyanis melegvérű állatok, így az ember számára is mérgezőek, egészségügyi kockázatokat rejtenek. A vízben úszva

szemgyulladást, bőrgyulladást, -hólyagosodást, lenyelve pedig gyerekeknél hányást és hasmenést okozhatnak,

azonban azért nincs nagy gond, mert súlyos tünetekhez 100 liter Balaton-vizet kellene meginni.

Az algának megágyaz a meleg idő is, és könnyen lehet, egyes helyeken hamarosan fürdési korlátozást is el kell rendelni.

Évtizedekkel ezelőtt egyébként a Balatonba ömlő, tisztítatlan szennyvíz "etette" az algákat, ám szisztematikus helyzetkezeléssel az ezredforduló tájára már minden rendben volt, egészen a tavalyi évig, amikor hirtelen újra algát láttak a szakemberek mindenütt. A mederkotrás idén júliusban kezdődött meg.

Hogy miért a nyugati medence északi részein kell kotorni, erre egyszerű a válasz, ide érkezik a Zala folyón keresztül a Balaton vízutánpótlásának fele.