- Galgóczi Ágnes: utazás előtt fontos időben tájékozódni a kötelező és ajánlott oltásokról
- Polgár Csaba: a megelőzés, a szűrések és a daganatellenes oltások is nagyon fontosak
- Perekkel támadják az orvosokat az oltásellenesek, egy ügyvédi iroda különösen aktív
- „Harcba” indul az oltástagadók ellen az orvosi kamara
Magyarországon a Nemzeti Immunizációs Program részeként szeptemberben a hetedik osztályos gyermekek kapják meg a hepatitis B elleni védőoltást, amely 1999 óta szerepel az oltási programban. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának osztályvezetője az InfoRádióban elmondta: a hepatitis B és a fertőző májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés nagyon súlyos megbetegedés, amely nemcsak akut fertőzést, hanem olyan hosszú távú szövődményeket is okozhat, mint például a krónikus májgyulladás, a májzsugorodás (májcirrózis) vagy a májdaganat kialakulása.
Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint az egyéni védelem mellett a vírus cirkulációjának csökkentése érdekében nagyon fontos a védőoltás beadása.
Bár a hepatitis B elleni védőoltás kötelező, sajtóhírek szerint több szülő is megpróbálta megtagadni, illetve megakadályozni, hogy beadják a gyermekének. A járványügyi szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte: a Nemzeti Immunizációs Programban szereplő és a jogszabályban meghatározott
kötelező védőoltások beadása nem kötött szülői beleegyezéshez, ugyanakkor megilleti őket és az oltandó gyermekeket a tájékoztatás joga.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a védőoltás beadása előtt a védőnőknek vagy az oltóorvosoknak ismertetniük kell a törvényes képviselőkkel, szülőkkel és a gyermekekkel az oltás célját, helyét, módját, illetve tájékoztatniuk kell őket arról, hogy milyen oltóanyagot adnak be, milyen mellékhatásai lehetnek, milyen reakciókat válthat ki, valamint milyen prevenciós célt valósít meg.
Galgóczi Ágnes hangsúlyozta: Magyarországon a védőoltási programban csak engedélyezett oltóanyagokat használnak. Az idén esedékes oltásoknál a HB Vax Pro vakcinát alkalmazzák, amely 2001 óta engedélyezett, és világszerte széleskörűen használják. Idehaza is alkalmazták már a korábbi védőoltási ciklusokban, így például 2002-ben és 2003-ban is ezt a vakcinát kapták az oltásra kötelezett serdülők.
A koronavírus-járvány hatásait, következményeit figyelembe véve az NNGYK fokozott figyelemmel gondozza az egyes oltási programokat, és ugyanez a fokozott figyelem vehető észre az emberek körében is a védőoltásokkal kapcsolatban – nem csak a hepatitis B esetében. Galgóczi Ágnes elmondta: számos kérdés, megkeresés fut be hozzájuk. Azt javasolja az oltásra kötelezett diákoknak és a szülőknek, hogy szakmai oldalakról, szakemberektől tájékozódjanak az oltásokról, illetve a vakcinákról, például érdemes felkeresni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapját vagy az Egészségvonal weboldalt, a nap 24 órájában elérhető információs központot, ahol telefonon, e-mailen és a honlapon keresztül egyaránt információhoz lehet jutni különböző egészségügyi kérdésekben, témákban.
A hepatitis B elleni védőoltás egy oltási sorozat része. A serdülők szeptemberben az első oltást kapják meg, októberben következik a második részoltás, végül tavasszal lesz majd esedékes a harmadik. Galgóczi Ágnes kiemelte: a jelenlegi ajánlások szerint a védőoltás életre szóló védettséget biztosít mindazoknak, akik nincsenek nagyobb kockázatnak kitéve a fertőzés szempontjából.