Németh Erzsébet: egy beteg társadalom következménye a politikai merénylet

Robert Fico szlovák miniszterelnökre a nyitrabányai kihelyezett kormányülés után lőtt rá szerda délután egy merénylő, öt lövést adott le, három találta el a kormányfőt, akit mentőhelikopterrel, életveszélyes állapotban szállítottak a besztercebányai kórházba. Az elkövetőt a helyszínen elfogták.

Németh Erzsébet szociálpszichológus szerint a merénylet a társadalmi értékrendek felborulását jelzi, mert egyre inkább eldurvul a közbeszéd, az interneten, a különböző közösségi platformokon is egyre durvább a kommunikáció, és egyre inkább csoportosan követnek el támadásokat, ami egy új jelenség.

"Nagyon fontos, hogy a társadalomnak, ha jól működik és egészséges, akkor vannak közösen vallott értékrendjei, például az élethez való viszony, a szolidaritás, a szabadság, amikor a különböző ideológiákban megjelenő fontos értékeket vallanak az emberek közösen. Ha ez nincs, azt úgy hívják, hogy anómia.

Az anómiás társadalom beteg társadalom, és ezt a jelenséget látjuk. Ennek a táptalaján kialakulhatnak ilyen szélsőséges dolgok, mint akár a gyilkolás"

– mondta a szociálpszichológus. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben általában kimutatható az, hogy mentálisan problémás emberről van szó, mert önmagában az, hogy durvul a közbeszéd és polarizált az egész politikai rendszer, nem indokolna ilyen tettet, ezért az elkövetőnek általában van valamilyen mentális érintettsége.

Egy politikai merényletet nyilvánvalóan elítél a társadalom, de egyre inkább kitolódik a tűréshatár, és Németh Erzsébet szerint ez nem teljesen új jelenség. "A legfontosabb az önigazolás, hogy ha valakivel valamilyen rosszat cselekszem, akkor elkezdem igazolni ezt a dolgot, és egyre inkább azt mondom, hogy megérdemelte, hiszen ezzel fölmentem magam. Ráadásul az internet visszhangszobája ezt megerősíti. Mi vagyunk a jók, ti a rosszak. De

ahhoz, hogy ilyet az ember elkövessen, bizony az kell, hogy ember mivoltát is megkérdőjelezze az ellenségnek"

– tette hozzá.

Igazán aggasztónak azt látja a szakember, hogy nem mindenki ítéli el a merénylő tettét, ennek látja nyomát elsősorban a közösségi médiában. "Meg vagyok egy kicsit rettenve ettől. Mindenképpen fontos, hogy kinyilvánítsuk azt, hogy az élet szent és sérthetetlen, ilyet nem lehet csinálni, nem lehet más ember halálát kívánni, politikai okokból pláne nem" – mondta.

Azt viszont kiemelte, hogy a politikusok, a döntéshozók között abban legalább konszenzus van, hogy ezt a cselekedetet elítélik, jobbulást kívánnak, de szerinte a hétköznapokban is figyelni kellene arra, nemcsak a politikusoknak, hanem a politikai témákkal foglalkozó értelmiségieknek is, hogy "amit mondanak, az semmiképpen se vegye el a másik embertől azt a jogot, hogy ő ember, neki méltósága van, meg kell hallgatni, tiszteletben kell tartani, és ugyanezt meg is kell követelni".

Érdekes társadalmi jelenségként említette Németh Erzsébet, hogy az általában egyre csökkenő társadalmi empátia különösen nem vonatkozik a politikusokra, de sokszor a gazdag emberekre, akár a jogászokra, újságírókra sem: az irigység és a gyűlölködés összeadódik. "A politikus eredetileg egyrészt választott volt, másrészt pedig a közjó szolgálására választották meg. Ezt az ethoszt kellene visszahozni" – magyarázta.

Beszélt arról is, hogy ha egy társadalom beteg, akkor vajon képes-e meggyógyulni. Szerinte a történelem azt mutatja, hogy vannak hanyatló és felívelő időszakok. "Azt is láttuk, hogy ki tud gyógyulni a társadalom, csak azt hittük, hogy a kigyógyulás örökké tart" – mondta a szociálpszichológus. Szerinte ugyanakkor az, hogy ezekről a társadalmi bajokról szó esik, már maga a gyógyulás része.

"Az az igazság, hogy most már tudjuk, hogy bajok vannak. Kezdjük keresni a felelősöket, és kezdjük keresni a hogyant. Tehát az, hogy most beszélgetünk, és tudjuk, hogy bajok vannak, és keressük a hogyant, talán már a gyógyulás is" – mondta Németh Erzsébet.