- Orbán Viktor: ha nem áll ki az Európa Néppárt Magyarország mellett, akkor új európai mozgalmat kell indítanunk
- Egyeztetést kezdenek a gyöngyöspatai ügyben
- Darák Péter: a feltételes szabadság nem jár alanyi jogon az elítélteknek
- Orbán Viktor: két év kampány után most két év kormányzás jön
- Horváth László: a gyöngyöspatai iskolaügy a Soros-hálózat pénzszerző akciója
A kormány elismeri, hogy a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai gyerekeknek jár a kártérítés, de az emberek igazságérzetét és a több mint hatvan érintett sorsának jobbra fordulását is az szolgálja, ha ezt nem készpénzben, hanem más formában, oktatásként, képzésként kapják meg - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Rétvári Bence kiemelte: a tankerület és az önkormányzat a perben többször is javaslatot tett a természetbeni kárpótlásra, de sem az első-, sem a másodfokú ítélet nem foglalkozott ezzel.
Felidézte, a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete százmillió forint megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot. Az alperesek a Kúriához fordultak, kérve az ítélet felfüggesztését, ám ezt a bíróság nem tette meg, a kártérítés kifizetésének határideje így január 17. maradt.
A gyerekek érdekét az szolgálja, ha nyelvi, informatikai képzésben, szakképzésben részesülnek, ha segítséget kapnak beilleszkedési nehézségeik leküzdéséhez és a trauma feldolgozásához - mondta.
Hozzátette, olyan segítséget szeretnének nyújtani, amellyel kompenzálni lehet a korábban elszenvedett hátrányokat és amivel a fiatalok használható tudáshoz jutnának.
Oktatási ellentételezést kapnának, nem pénzt, amit vagy erre fordítanak, vagy nem - magyarázta.
Az államtitkár közölte: az emberek igazságérzetét is az szolgálná, ha az elmaradt képzést képzéssel kompenzálnák, ráadásul a pénz "nem alkalmas a társadalmi helyzet kezelésére, csak a feszültség szítására".
Hozzátette: a Soros György által támogatott alapítvány - amely a felpereseket képviselte - "nem teljesen véletlenül" nem foglalkozott a képzéssel és terelte pénzügyi síkra az ügyet. Úgy véli, az alapítvány szándékosan politikai tőkét akart kovácsolni az ügyből, hogy a szegregációra hivatkozva lejárassa Magyarországot a nemzetközi színtéren.
Rétvári Bence megjegyezte: az alapítvány tevékenysége csak arra alkalmas, hogy nehezebbé tegye romák és nem romák együttélését, és akadályozza a békés egymás mellett élést.
A politikus szerint "különösen kétszínű" a 2004 és 2010 közötti kormányokban szerepet betöltők megszólalása az ügyben, ugyanis amikor kormányon voltak, nem tettek semmit a jogsértő helyzet felszámolásáért, most pedig, amikor a kormányzat oktatással és képzéssel szeretne segíteni, hangosan kritizálják ezt.