Arató László szerint a legjobb feladat az volt, amelyben az idegen nyelvű filmek feliratozása vagy szinkronizálása mellett kellett érvelni, illetve a jegyzőnek szánt hivatalos levelet kellett írni. Érdekesek a témák és jók az instrukciók – tette hozzá az InfoRádiónak a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
A szakértő a szövegértési feladatban ugyanakkor fedezett fel hibákat:
az első és a negyedik feladatban az instrukciók nem elég jók, az elsőből hiányzik egy instrukcióelem is.
A negyedikkel pedig az a probléma, hogy míg a rítust és a munkát ellentétbe lehet állítani a játékkal, addig az nem igaz, hogy előbbi kettőnek ne lenne időbeli meghatározottsága, így nem lehet a kategóriákat szembe állítani egymással.
A műelemző feladatok szerencsések: az elemzési szempontok is jól lettek kiválasztva. Mándy Iván novellájánál az anya-gyermek viszonyt és annak társadalmi kellett vizsgálni. Ezt a művet nem ismerték a vizsgázók, és ez jól is van így, hiszen
azt is érdemes felmérni, képes-e értelmezni egy eddig nem ismert szöveget.
József Attilától a Kertész leszek, Radnóti Miklóstól pedig az Istenhegyi kert szerepelt a feladatlapon. Arató László szerint a kezdeti lelkesedés mellett, miszerint két ismert költőről van szó, frusztrációt okozhat, ha az érettségiző úgy éli meg, hogy nem rég találkozott a versekkel, ezért ismernie kéne őket, mégsem emlékszik mindenre.
Minden diáknak öt tárgyból kell érettségiznie: magyarból, matematikából, történelemből, egy élő idegen nyelvből vagy latinból, és ezek mellé még legalább egy tárgyat kell választani.
Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből tartanak írásbeli vizsgákat.