Az ellenzék kezdeményezésére január 3-án ül össze az Országgyűlés, hogy a túlóraszabályok módosítását is elfogadó idei utolsó ülésén, valamint a közmédia épülete előtti tüntetésen történtekről tárgyaljanak. Az ellenzék két határozati javaslatot tárgyalna, amelyek kimondanák, hogy jogellenesen vezették a Ház botrányosra sikeredett december 12-i ülését (amelyen elfogadták egyebek között a túlóraszabályok módosítását, valamint a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló jogszabályt is), továbbá azt is, hogy december 16-án és 17-én megsértették a képviselők mentelmi jogát az MTVA székházánál.
A rendkívüli ülés összehívásáról döntő házbizottsági ülés után Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője még arról beszélt, hogy a fideszes Balla György tájékoztatása szerint a kormánypártok várhatóan részt vesznek majd a rendkívüli ülésen, amely így határozatképes lehet. Néhány órával később azonban a Fidesz frakciója ezt közleményben cáfolta. Mint írták a kormánypártok nem vesznek részt az ülésen, mert azt az ellenzék képmutató színjátékának tartják.
A heves tiltakozást a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt, maximum 400 órás túlmunkának a lehetősége váltotta ki. A módosítás értelmében januártól a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet.
Tüntetéssorozattal indul a január
Miután Áder János köztársasági elnök aláírta a törvénymódosítást, Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke az InfoRádiónak nyilatkozva bejelentette, hogy az érdekképviseleti szövetség országos munkabeszüntetést és blokádokat szervez. A Facebookon megjelent felhívás szerint csütörtöktől szombatig több vidéki nagyvárosban (a január 1-i állás szerint Szegeden, Gödöllőn, Pécsett, Szolnokon, Komlón, Hódmezővásárhelyen és Debrecenben), szombaton pedig Budapesten.
Közben a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt is bejelentette, hogy kevesli a minimálbér-emelést, ezért nem írta alá az erről szóló megállapodást. Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azonban az RTL Klub Híradójának azt mondta, hogy azért nem írták alá a megállapodást, mert ők a 8 százalékos emelés helyett legalább 10 százalékosat akarnak. Hozzátette, a minimálbér – Romániát kivéve – a környező uniós országokban magasabb, mint Magyarországon.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség így már nem csak a túlóratörvény, hanem a minimálbér miatt is sztrájkot tervez januárban.
Gulyás Gergely: "szerény képességű, antidemokratilkus"
Gulyás Gergely 2018 utolsó napján a botrányos parlamenti ülésről, a tiltakozásokról és az azokat kiváltó törvénymódosításról is beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy látja, hogy az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit sem tiszteli és végtelenül antidemokratikus.
Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy demokratikus döntéshozatalban az országgyűlési többség fogad el törvényeket, ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. A tárcavezető szerint ez történt a parlament utolsó idei ülésén, az ellenzéki képviselők köztévénél tartott fellépése pedig jogellenes volt. Az MTVA székházánál történtekről szólva Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény tiltja a közintézmény működésének megzavarását, az ott megjelent képviselők azonban bevallottan a televízió rendes működésnek megzavarását, egy petíció beolvasását szerették volna elérni.
A Miniszterelnökség vezetője az év végi tiltakozásokról szólva úgy fogalmazott,
egy tízmilliós országban nem teljesítmény azt elérni, hogy néhány ezer ember radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt.
Szerinte az ellenzék a "kemény magnak politizál", ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás Gergely egyaránt lehetségesnek nevezte, hogy a tüntetések januárban, februárban, vagy a májusi EP-választás után érnek véget, de szerinte azok tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni.
A tárcavezető hozzátette, a tiltakozók állításával ellentétben nincs "rabszolgatörvény", tehát nem is kell semmit módosítani. A túlóra-szabályozás önkéntességen alapul, ezért a "rabszolgaság" nettó butaság, a törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz.