- Egyes szakokon halaszthatják a nyelvvizsgaelvárást ez egyetemi felvételinél
- Ezt a két támogatást nagyon kedvelik a fiatalok
- Hiába a nyelvvizsgakényszer, 55 ezerrel kevesebb a nyelvvizsgázó, mint a csúcsévben
- Kiderült, miért találta ki a kormány a 2-2 hetes nyelvtanfolyamokat
- Mégis kell a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben. Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól - írta az Oktatási Hivatal statisztikái alapján az eduline.hu.
A középiskolások egy része alighanem a közelgő felvételi szigorra készül: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Mások pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal:
megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.
Nagy a gond az iskolai nyelvoktatással
Az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.
A 2017-es éves adatok szerint a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.
Az idei év első félévében a vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta. Még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.