A miniszterelnök közösségi oldalán egy videóban foglalta össze röviden azokat a témákat, amelyeket Angela Merkellel folytatott tárgyalásán érintettek. Mint mondta, intenzív megbeszélésen vannak túl, amelynek hangvétele baráti volt.
Innováció és technológia
Magyarország munkaalapú gazdaságot épít, amelynek célja a teljes foglalkoztatottság, és ehhez sokat tesz hozzá a német-magyar gazdasági együttműködés. Ennek folytatási lehetőségeit elemezték a német kancellárral és úgy látják, hogy
"az innováció és a technológia területén kell szorosabb együttműködést kialakítanunk."
Ennek érdekében mindkét országban munkacsoportok alakulnak, hogy együttműködve tegyenek javaslatokat az innováció és a technológia területén.
Közös európai hadsereg
Magyarország elsőként javasolta a közös európai hadsereget és az európai védelmi politika kialakítását.
Mi európai védelmi ipart szeretnénk látni, és a magyar hadsereg korszerűsítését ezen az európai alapon képzeljük el. És itt is szeretnénk együttműködni Németországgal, amit a kancellár asszonytól kifejezetten kértem is.
Migráció
Orbán Viktor úgy fogalmaz, világossá vált, amit eddig is tudnak, hogy a kancellár és ő, Németország és Magyarország máshonnan nézi a világot.
Miután máshonnan nézzük a világot, másképpen is látjuk, de ennek ellenére szoros együttműködésre törekszünk.
A véleménykülönbségek nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy keressük az együttműködés lehetőségét, és én készen is állok arra, hogy együttműködjek ezen a területen is a kancellár asszonnyal - mondta Orbán Viktor.
Merkel: egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok
Egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok, de vannak véleménykülönbségek is. Erre lehetett is számítani - értékelte az Orbán Viktorral folytatott tárgyalást a német kancellár. Németország és Magyarország egyetért a külső uniós határ védelmének fontosságában, és együttműködik a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezet tevékenységét illetően. Az is közös meggyőződés, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, és küzdeni kell a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért, a többi között az afrikai országok fejlődését támogató, még formálódó "Marshall-terv" révén.
Azonban a migráció "belső dimenzióit" tekintve nézetkülönbségek jellemzik a két kormány viszonyát. Németország szerint ugyanis a külső határok védelme nem jelenthet bezárkózást, és az Európa alapját jelentő humanitás miatt nem szabad megfeledkezni arról, hogy "emberek érkeznek hozzánk" - mondta Angela Merkel.
Az illegális migráció visszaszorítását tekintve nincs vita, az viszont a két kormány felfogása közötti különbséget jelzi, hogy a német álláspont szerint lehetőséget kell adni a legális migrációra,
például menekültkontingensek befogadásával, oktatási, képzési programokkal vagy a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásával. Hozzátette: az EU-n kívül országokkal folytatandó együttműködésre mintát adó EU-Törökország menekültügyi megállapodásnak is az az egyik fő pontja, hogy az EU átvesz menekülteket Törökországtól. Az EU-ban máshol regisztrált, de Németországba igyekvő menedékkérők elhelyezésére és a regisztráció szerinti tagországba való visszajuttatásra szolgáló tranzitközpontok ügyével kapcsolatban kérdésre elmondta, hogy Magyarország ugyan nyilvántartásba veszi az érkező menedékkérőket, de nem ismeri el a menekültügyi eljárás lefolytatására vonatkozó illetékességet, mert azt a nézetet vallja, hogy az a tagállam illetékes, amelyben az illető megérkezett a közösség területére, és ez a tagállam nem Magyarország. A nézetek ugyan itt is eltérnek, de tárgyalni lehet az ügyről - jegyezte meg Angela Merkel.
A német kancellár azt mondta, Berlinben sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyarországi jogállamiságról tett legutóbbi megállapításait a magyar kormány nem a német kormány elképzeléseinek megfelelően fogadta, de ebben az ügyben is zajlanak még egyeztetések, az Európai Bizottsággal is.
Angela Merkel kiemelte, hogy a német-magyar gazdasági együttműködés "kitűnő", és Magyarország vonzó befektetési helyszín a német cégek számára. Hozzátette, hogy az együttműködést az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásokat jelentő ügyekben, a digitalizáció, az alternatív gépjármű-meghajtási technológiák és a mesterséges intelligencia területén is tovább kell erősíteni.
Berlin után Szófia, Angela Merkel után Li Ko-csiang
Berlinből Szófiába utazott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol részt vesz a Kína-Közép-Kelet-Európa együttműködés soron következő csúcstalálkozóján. A kétnapos bulgáriai program során Orbán Viktor megbeszélést folytat Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, valamint tárgyal a Bank of China vezetésével.