Az Egyesült Államok elit, úgynevezett 6-os Seal csapata világszerte Oszama bin Laden pakisztáni rejtekhelyének 2011-es lerohanásáról ismert. Most újabb feladatra készülnek és állítólag több mint egy éve tervezik és képzik magukat egy esetleges tajvani konfliktusra. Egyes kommentárok szerint az amerikai haditengerészet eme különleges alakulatának titkos kiképzési gyakorlatai egy szélesebb körű, Kínával szembeni elrettentő stratégia részét képezik.
A Financial Times értesülései akkor láttak napvilágot, amikor Kína figyelmeztetett, hogy „szétzúz” minden olyan külföldi erőt, amely behatol az általa szuverénnek tekintett területére, amely magában foglalja a Dél-Kínai-tenger nagy részét és Tajvant.
Csütörtökön egy magas rangú kínai katonatiszt egy védelmi fórumon azt mondta: „Ha az Egyesült Államok a színfalak mögött mozgatja a bábuit, ha konfrontációra ösztökél országokat, vagy ha maga kerül a frontvonalba, akkor mi, a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben nem leszünk türelmesek. Határozott elszántsággal, szilárd akarattal, erős képességgel és hatékony eszközökkel fogunk eltiporni minden külföldi ellenséges beavatkozást Kína területi, szuverén és tengeri jogai és érdekei ellen” – szólt a harcias figyelmeztetés.
Peking Kína részének tartja Tajvant, noha a Kínai Kommunista Párt uralma soha nem terjedt ki a szigetre. Közben Tajvan de facto, de a világ nagy része által el nem ismert országként működik, saját kormánnyal, külpolitikával és valutával. Felmérések szerint a lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Kínával való egyesülést – írja a Telegraph című brit lap.
Az Egyesült Államok már most is Tajvan legnagyobb fegyverszállítója, annak ellenére, hogy hivatalosan nincsenek diplomáciai kapcsolatai a szigettel. Washingtonnak törvényes kötelessége biztosítani, hogy Tajvan rendelkezzen az önvédelemhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor fenntartja a „stratégiai kétértelműség” politikáját, azaz nem mondja meg, hogy az amerikai erők beavatkoznának-e egy esetleges konfliktus esetén.
Tajvan támogatása azonban az elmúlt években fokozódott, miközben nőtt az aggodalom, hogy Peking invázióra készül. A Pentagon rendszeresen küld különleges erőket Tajvanra olyan titkos küldetésekre, amelyek a tajvani hadsereg kiképzését is magukban foglalják.
Közben Kína nagy pénzeket költ a haditengerészetére, bővíti nukleáris fegyverkészletét, és fokozza a katonai és politikai nyomást Tajvanra, hogy rákényszerítse területi követeléseinek elfogadására. Májusban a kínai erők hadgyakorlatokat tartottak a sziget körül,.
Ugyanakkor diplomáciai erőfeszítések is folynak a feszültségek lehűtésére és a konfliktus elkerülésére. Kedden két év óta először beszélt egymással Samuel Paparo tengernagy, az amerikai indiai-csendes-óceáni parancsnokság vezetője és Vu Janan tábornok, a kínai hadsereg déli területének parancsnoka.