Visszaszámlálás, fényjáték, többek között a magyar „viszontlátásra!” felirattal a többi nyelv mellett, angol és brit zászlókat lengető és nemzeti színekbe öltözött, örömittas ünneplők – így hagyta el hivatalosan is Nagy-Britannia az Európai Uniót 2020. január 31-én.
Négy évvel korábban a britek szoros, 52-48 százalékos arányban szavaztak a kilépésre.
Azóta sok víz lefolyt a Temzén, és sajátos szabályértelmezése magával sodorta a brexitet megvalósító Boris Johnson volt miniszterelnököt is. Ő volt az egyike azoknak, akik bombasztikus kijelentéseket tettek arról, micsoda prosperitás elé néz az immár teljesen független szigetország. Egyes tory politikustársai „Temze-parti Szingapúrt” emlegettek, bár az alacsony adózású kereskedőnemzet ötlete nem valósult meg, és a briteknek a szemeteléshez való enyhén szólva liberális hozzáállása sem módosult.
Most, a BBC Question Time című műsora úgy találta, hogy a kilépésre voksolók több mint 20 százaléka immár másképp szavazna. A pártok képviselőit és közéleti személyiségeket megszorongató élő vitaműsorban tették fel a kérdést, hogy „Helyes dolog volt-e a brexit?”. A válaszokból az derül ki, hogy a kilépésre szavazók 70 százaléka szerint igen, de 20 százaléka szerint már nem.
Magyarul a briteknek immár nem 52 százaléka, hanem körülbelül csak harmada választaná a brexitet.
„Én nem látom semmi előnyét” – vallotta be egy korábbi brexittámogató szavazó, aki most már másképp voksolna. Viszont volt, aki szerint a politikusok ásták alá a folyamatot és a brexit valójában el sem kezdődött. „Mikor fog?” – tette fel a kérdését. A Question Time néhány száz emberre épülő adatait ugyan még nem lehet „tudományosnak” nevezni, de utalnak a megélhetési és inflációs válság közepette formálódó közhangulatra.
Közben a brexit után beígért nagy szabadkereskedelmi egyezmények késnek, például az Egyesült Államokkal. Az illegális bevándorlók, akiket a brexittel kampányolók előszeretettel mostak össze az európai uniós, legális, de „migránsnak” nevezett munkavállalókkal, közben tízezrével érkeztek csónakon a La Manche-csatornán át.
Ugyan egy keményvonalas brexithívő politikus azt hangoztatta a műsorban, hogy az inflációért nem teljesen a brexit, hanem részben központi bankok a felelősek, hatalmas tapsot kapott Alistair Campbell volt munkáspárti kormányszóvivő, amikor azt mondta:
„Maguknak hazudtak. Azt mondták, hogy nem fog fájni, hogy csak előnyei vannak.” Majd sürgette, hogy a parlamentből már amúgy is kitiltott Boris Johnsont ezért vonják felelősségre.
Akkor most visszalépnének a britek és a többségi angolok az EU-ba? Ezt nem kérdezték meg, de a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt meghívott képviselője kizárta a lehetőséget.