Célegyenesbe ért a választási kampány Szlovákiában. Szombaton 25 politikai párt és mozgalom verseng majd a választói voksokért, s közülük 8-9-nek van valós esélye arra, hogy átlépjék a bejutáshoz szükséget öt százalékos küszöböt.
A pártok összesen 3 millió eurót fordíthattak kampánycélokra.
A repertoárból általában nem hiányoztak az országjáró kampánygyűlések és a választókkal való egyéb személyes találkozások, kultúrházas beszélgetések.
A háztartások postaládái is megteltek az elmúlt hetekben nyomtatott kampánytermékekkel, az interneten pedig nem lehetett megnézni egy kisvideót anélkül, hogy azt pár másodperc múlva ne valamelyik jelölt hangos bemutatkozása szakította volna félbe. A televízióban szerdán este sugározzák az utolsó vitaműsorokat, éjféltől erre két napon keresztül már nincs lehetőség.
A reklámcégek sem panaszkodhattak a bevételre az elmúlt két-három hónapban, az utak menti billboardok szinte mindegyikéről valamelyik párt jelöltje mosolygott vissza. Noha azt maguk a jelöltek is elismerték, hogy valószínűleg az óriásplakátos kampányolással tudják a legkisebb mértékben befolyásolni a választók döntését, mégis szinte mindenki ragaszkodott a plakátokhoz. A Magyar Közösségi Összefogás és a Híd plakátjain kívül szlovák pártok tábláin is megjelentek a magyar feliratok. Elemzők szerint
a szlovák pártok azért dönthettek a magyar nyelvű kommunikáció mellett, mert úgy látják, nem garantált, hogy a hagyományosan magyarokat képviselő pártok bejutnak a parlamentbe.
A kampányeszközök mennyiségére és minőségére nem volt panasz, Michal Vašečka szociológus szerint a kampány tartalmi része ugyanakkor kiüresedett. Úgy gondolja, a lakosság jólétét illető témák közül csak néhányra fordítottak figyelmet a pártok. Az ellenzék elsősorban a korrupció elleni harcot hangsúlyozta, míg például a kormányzó Smer inkább a szociális témákkal igyekezett kampányolni. Az ő kommunikációjukból is hiányoztak azonban az oktatás- és az egészségügy területén kínált megoldások.
A szakember szerint ugyancsak sajnálatos, hogy
a választási kampányban szinte egyáltalán nem kerültek szóba az olyan fontos témák, mint az Európai Unió vagy a szűkebb régiónk, Kelet-Közép-Európa jövője.
A szociológus hangsúlyozta, hogy a pártok a kommunikációjuk során egyfajta csordaszellemre építkezve inkább a választók érzelmeire próbáltak hatni.
Hogy ki milyen sikerrel járt, az három nap múlva, február 29-én este kiderül. A választás megrendezése több mint 12,6 millió euróba kerül. Az önálló Szlovákia történetében ez lesz a nyolcadik parlamenti választás. Összesen több mint négymillió választópolgár jogosult a szavazásra.