May túlélte a bizalmi szavazást, de marad a brexit miatti patthelyzet Nagy-Britanniában

Ezúttal szavazást nyert Theresa May brit miniszterelnök a parlamentben. Igaz, az előző napi, történelmi vereség után, most mindössze 24 fős többség szavazott bizalmat neki és kormányának – úgy, hogy

folytatódik Nagy-Britannia modernkori történetének egyik legnagyobb politikai válsága.

Azok a lázadó konzervatív képviselők, akik leszavazták Maynek az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló alkuját, most hirtelen mellé álltak – azért, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt, hogy hatalomra kerüljön az ellenzéki Munkáspárt.

A kormányfő a parlamentben felszólalva megismételte: 2016-ban a brit nép a kilépésre szavazott. Közölte, hogy konzultációt kezd a pártokkal arról, hogyan lehet megoldást találni, mert „a parlamentnek kötelessége megvalósítani a brexitet”.

„Konstruktív módon együtt kell működnünk és megállapodni arról, hogy mit akar a parlament. Most félre kell tenni az önérdeket” - mondta és a szavazás után már találkozott is több pártvezetővel.

Csalódottságának adott hangot, amiért a fő ellenzéki erő vezetője nem hajlandó egyeztetni vele.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt maga is euroszkeptikus vezére azt mondta: addig nem hajlandó tárgyalni May-jel, amíg nem zárják ki a megállapodás nélküli, kaotikus brexit lehetőségét.

A frontvonalak megmerevedtek: az egyik oldalon találhatók a maradáspártiak, akik talán le tudnák nyelni a kilépést, ha Nagy-Britannia szoros viszonyban és vámúnióban maradna Európával.

A másik oldalon állnak a keményvonalas brexit-hívők, akik nemcsak a tagság formálisnak tartott felmondását – azaz a közös, EU-s döntéshozatalból való kivonulást - , hanem önálló kereskedelmi politikát, halászati és mezőgazdasági politikát is akarnak – ez viszont kizárja a vámúnió lehetőségét. A vámúniót hevesen ellenzi a May-kormányt mandátumaival életben tartó, parányi észak-ír unionista párt is.

A miniszterelnöknek tehát ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben kell kompromisszumra kényszeríteni a különböző brit politikai erőket, majd a konszenzust elfogadtatni Brüsszellel

– amennyiben az kész újra megnyitni a kilépési tárgyalásokat – az eddigi nyilatkozatok szerint éppenséggel nem hajlandó erre.

Közben más forgatókönyvek is léteznek: a kisebb ellenzéki pártok – így a liberálisok, a skót és walesi nacionalisták és a zöldek – második népszavazást akarnak, amely reményeik szerint az Unióban tartaná a briteket. Levelet is írtak Corbynnak, hogy a Munkáspárt is álljon az ötlet mögé. Ugyanakkor egy újraszavaztatás feldühítené azokat a briteket, akik eredetileg a brexitre szavaznak és megkérdőjelezné demokratikus választásuk értékét.

A piacok közben arra számítanak, hogy alku által szabályozott módon távozik Nagy-Britannia. Erre utal, hogy az angol font nem gyengült meg a parlamenti voksok után.