- Eluralkodott a képernyőfüggőség a gyerekek körében, egy új programmal tennének ellene
- Megmérték, mire mennyi ideig tudunk koncentrálni – aggasztó a helyzet
- Bohács Krisztina: mi adtuk a gyerekeink szájába a digitális cumit, most már ópiátként hat
- A PSZ egyetért az iskolai mobilhasználat betiltásával, csak a módszerrel nem
Aggasztó jelenségekkel szembesültek magyar kutatók, akik a kisgyerekek digitális eszközhasználatát vizsgálták a koronavírus-pandémia időszakában, a járványügyi intézkedések alatt és után. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának egészére. A háttérben a sokszor korlátlan "kütyühasználat", a kisgyerekeket érő, minden mást felülíró vizuális ingerek állnak – minderre a Magyar Tudományos Akadémia is felhívta a figyelmet közleményében.
Az MTA 2021 júniusában hirdette meg a poszt-Covid-jelenségek kutatására irányuló pályázatát, amelynek célja olyan (alap)kutatások támogatása volt, melyek a koronavírus okozta poszt-Covid-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat. Az ELTE kutatói a pályázat keretében az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálják, és azt, hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében.
"Kutatóként az egyik legfontosabb feladat, hogy a valóságot feltárva lehetővé tegyük minden érintett számára a társadalmi szerepének megfelelő következtetések levonását szülőként, oktatási szakemberként, pedagógusként vagy gyermekpszichológusként. Ehhez megbízható adatok kellenek, ezeket gyűjtjük" – mondta az Alfa Generáció Laborban folyó kutatásról Pogány Ákos. Az ELTE etológia tanszékének adjunktusa hozzátette: az a legnyugtalanítóbb, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás, sokszor már bölcsődés korukban "kütyüznek" a gyerekek.
"Az óvodai szűréseket végző logopédusok azt jelezték, hogy az elmúlt két-három évben drasztikusan kezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az öt évvel ezelőtti óvodások vagy akár a három évvel ezelőttiek" – hívta fel a figyelmet Pogány Ákos, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében.
"Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció, nem lehet olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet" – magyarázta a kutató.
Egyre romlik a teljesítmény az éveket összehasonlítva – jelezte Pogány Ákos. Mint mondta: az óvópedagógusok is arról számolnak be, hogy a gyerekekkel sok esetben nehéz kommunikálni, nem úgy lehet velük foglalkozni, bevinni őket a játékba mint korábban. Türelmetlenebbek, kommunikatív képességeik mintha nem lennének ugyanazok, mint öt évvel ezelőtt. A konfliktusaikat nehezebben tudják kifejezni és kezelni, ha kérnek tőlük valamit, arra nehezebben válaszolnak, nehezebb velük együttműködni, nehezebben alkalmazkodnak a csoporthoz.
"Jelenleg az adatgyűjtés zajlik, januárban indulhat az adatok feldolgozása, március körül pedig kijöhetnek az első eredmények is" – mondta a kutató. Pogány Ákos szerint ha valóban van összefüggés, akkor muszáj mielőbb felvértezni a szülőket, a pedagógusokat és a szakembereket, mert alapvető készségekről van szó, amelyek erősen kihatnak a gyermekek későbbi életére.