Sokáig szennyeződésnek vélték csak a fehérjemaradványokat, melyeket sok nagy mester művén kimutattak már elemzések, a Nature Communicationsban publikált friss adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a festők, köztük Leonardo da Vinci is, tojássárgáját is használtak remekműveik megalkotásakor – írja a CNN.
"Nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre a témában és ilyen mélységben még tudományos kutatás sem foglalkozott a jelenséggel. Eredményeink szerint már igen kis mennyiségű tojássárgája alkalmazásával drámai változás érhető el az olajfesték tulajdonságaiban, ami a művészek számára előnyös lehet" – fogalmazott Ophélie Ranquet vezető kutató, a Karlsruhe-i Technológiai Egyetem szakembere.
A tanulmány szerint a kis mennyiségű tojássárgája okozta változások nemcsak a képek esztétikájában mutatkoznak meg. Az ókori Egyiptomban készített tempera tojássárgáját vegyített színezékekkel és vízzel – ehhez képest az olajfesték sokkal intenzívebb színvilágot, zökkenőmentesebb színátmenetet és gyorsabb száradási időt nyújt. A víz helyett alkalmazott lenmag- vagy sáfránymagolaj miatt ugyanakkor
a képek a fénynek hatására könnyen megsötétednek.
A festék készítése kézműves folyamat volt, és elképzelhető, hogy ennek során a nagy mesterek tojássárgájával vegyítették a hetedik század óta ismert olajfestéket ezen hatások kiküszöbölésére. A tanulmányban a kutatók négy összetevő – tojássárgája, desztillált víz, lenolaj és színezék – felhasználásával rekonstruálták a festékkészítés folyamatát, és két, történelmileg népszerű és jelentős színt, az ólomfehéret és az ultramarin kéket állítottak így elő.
"A tojássárgája hozzáadása azért előnyös, mert drasztikus módon megváltoztatja ezeknek a festékeknek a tulajdonságait azáltal, hogy másképp reagál az öregedésre. A tojássárgájában található antioxidánsok miatt hosszabb időbe telik, amíg a festék oxidálódik" – mondta Ranquet.
Az olaj, a színezék és a tojássárgájában lévő fehérjék közötti kémiai reakciók közvetlenül befolyásolják a festék viselkedését és viszkozitását.
"Az ólomfehér színezéket például meglehetősen érzékeny a nedvességre, de ha fehérjeréteggel vonjuk be, akkor sokkal ellenállóbbá válik vele szemben, így a festék meglehetősen könnyen felvihető" – mondta Ranquet, aki azt is hozzátette, ha a festő vastag festékréteget akart felvinni, mert az volt a cél, hogy látványosak maradjanak az ecsetvonások is, de spórolni akart a színezékkel, akkor is a tojássárgájához fordulhatott. A színezékek már évszázadokkal ezelőtt sokba kerültek, így logikus spórolási mód lehetett ez. A lapis lazuli, melyből az ultramarin kék szín kikeverhető, az aranynál is többe került ekkoriban.
Leonardo egyik korai Madonna-festményén, a Madonna piros szegfűvel című képen szemmel látható a tojásfehérje hiányának jele: a nőalak és a gyermek arcán a festék ráncos, ami a színezékhiány jele – de ezt tojássárgája hozzáadásával ki lehet küszöbölni. A kép még korai műve da Vincinek, aki
ekkor nem használhatta még a tojássárgáját.
Botticelli egy tempera- és olajfesték használatával készített képén is felfedezték fehérjemaradványokat, amelyek a technika alkalmazására engednek következtetni: Maria Perla Colombini, a Pisai Egyetem analitikai kémia professzora szerint a kutatás fontos mérföldkövet jelent, mivel nemcsak egy technika használatára nyújt bizonyítékokat, hanem megmagyarázza azt is, milyen tulajdonságok miatt alkalmazhatták ezt a módszert a nagy festők.