- Aján Tamás: felmerült a zárt kapus olimpia ötlete
- MOB-elnök: nem csapás, hanem lehetőség a halasztás
- Märcz Tamás: nyáron talán már lesz valami a vízilabdában
- Mélyponton a japánok, a NOB-ra óriási csata vár
- Olimpiai halasztás: fontos kérdést tisztáztak
- Szilágyi Áron: nekünk, sportolóknak részt kell vállalnunk a járvány leküzdésében
A láng március 12-én lobbant fel a hagyományos keretek között, de a szokásosnál kevesebb, mindössze száz meghívott és akkreditált vendég részvételével az ókori játékok helyszínén, Olümpiában.
A hétnapos görögországi váltófutás után a házigazda japánok 19-én vették át a fáklyát az athéni Panathinaiko Stadionban a koronavírus-járvány miatt nézők és delegációk részvétele nélkül megrendezett ünnepség keretében. Menet közben, Spártában a sok érdeklődő miatt a Görög Olimpiai Bizottság kénytelen volt rövid időre félbeszakítani a váltót.
A láng 20-án érkezett meg Japánba, ahol rögtön az első napon tömegjelenetek játszódtak le annak ellenére, hogy a kormány kérte, ne legyenek nagyobb csoportosulások a helyszíneken. A további napokon is hasonlóan nagy volt a népszerűsége a lángváltónak, a helyieket nem nagyon lehetett rávenni, hogy tartózkodjanak a futás helyszíni megtekintésétől.
A játékok halasztásáról szóló keddi döntés után a szervezők bejelentették, hogy
a váltót törlik, de az olimpia jelképe marad Japánban a remény szimbólumaként.
"Most nem a sport, hanem az emberi élet védelme a legfontosabb" - mondta Thomas Bach NOB-elnök. - Az olimpiai láng lesz a fény az alagút végén" - tette hozzá.
Az eredeti tervek szerint a láng 121 napon át, 47 japán prefektúrán keresztül mintegy 20 ezer kilométert megtéve jutott volna el a július 24-i megnyitóra.