Nyitókép: Getty Images / Ruma Aktar

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Infostart
2026. április 9. 12:08
Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

Az egyezséget megelőzően Donald Trump már azzal fenyegetőzött, hogy egyetlen éjszaka alatt „elpusztít egy teljes civilizációt”, amit aztán soha többet nem lehet majd helyrehozni. A több mint egy hónapja kezdődött háború azonban – ha egyelőre csak ideiglenesen is – de két hétre legalább félbeszakadt. A tűzszünet azonnali hatállyal lépett életbe – jelentette be az USA és Irán között közvetítő Pakisztán külügyminisztere.

Mivel Shehbaz Sharif nem bocsátkozott részletekbe, BBC a felek eddig elhangzott kijelentései alapján szedte össze, mit tartalmazhat az egyezség. A brit sajtócég elsőként Donald Trumpot idézte, aki a Truth közösségi médiában közölte, hogy Irán a következő két hétben szabaddá teszi a Hormuzi-szorost a kereskedelmi hajók előtt. Azt állította, hogy azért egyezett bele a fegyvernyugvásba, mert már elérték, sőt túl is teljesítették az Irán elleni hadjárat katonai céljait. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy „csak egy szavába kerül és egy nap alatt eltörlik a perzsa államot a Föld színéről”. Ez a kijelentése komoly felháborodást váltott ki mind az ENSZ főtitkárából, mind pedig XIV. Leo pápából.

Az amerikai elnök arról is beszámolt, hogy „szoros egyeztetés zajlik Teheránnal, az Irán elleni amerikai vámok és szankciók enyhítéséről”. Viszont azzal fenyegetőzött, hogy „az Iránnak fegyvereket szállító országokat 50 százalékos vámmal sújtom. Az intézkedés azonnal hatályba lép és nincs alóla kivétel, vagy mentesség.”

Teherán is bejelentette, hogy a következő két hétben szabaddá válik a Hormuzi-szoros. Az itteni hajóforgalmat azonban az iráni hadsereg fogja felügyelni. Az iszlám köztársaság vezetése egy 10 pontos tervet is közzétett, amely többek között magában foglalja a háború végleges befejezését, de nemcsak Iránban, hanem Irakban, Libanonban és Jemenben is. Emellett sürgeti, hogy az USA vállaljon „teljes elkötelezettséget” az Iránra kivetett szankciók feloldása iránti. A tervezetben szerepel még az USA-ban befagyasztott iráni pénzeszközök és vagyon felszabadítása, valamint az, hogy az amerikaiak fizessék meg az „újjáépítés minden költségét”.

Mindezek fejében „Irán teljes mértékben elkötelezi magát amellett, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek birtoklására”.

Nyugati megfigyelők szerint a tervezet olyan megfogalmazásokat tartalmaz, mintha a háborút Irán nyerte volna meg. Ezt támasztja alá a teheráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács nyilatkozata is, amely úgy fogalmaz: „Irán harctéri győzelmét a politikai tárgyalásokon is meg kell erősíteni”.

A közvetítő pakisztáni külügyminiszter azt is bejelentette, hogy a fegyvernyugvás állítólag nemcsak Iránra és a Perzsa-öböl térségére érvényes, hanem Libanonra is. Ez utóbbit viszont Izrael nem fogadta el.

Bár Jeruzsálem támogatja az USA és Irán közti fegyvernyugvást, az izraeli hadsereg közölte, hogy folytatják a dél-libanoni Tis és Nabatije régiókban a hadműveleteket.

Benjamin Netanjahu pedig azt hangoztatta: „Izrael támogatja Trump elnök döntését, miszerint két hétre felfüggeszti az Irán elleni támadásokat feltéve, hogy Teherán haladéktalanul megnyitja a Hormuzi-szorost, és leállítja az Egyesült Államok, Izrael illetve a régió országai elleni összes támadását.”

Ezzel kapcsolatban a BBC megjegyezte: nem világos, hogy Trump elnök milyen mélységig avatta be Netanjahut a tűzszünet előkészítésébe. Mindenesetre nem sokkal a fegyvernyugvás bejelentését követően Izraelben újból légiriadót rendeltek el, és a hadsereg arról számolt be, hogy több, Iránból érkező rakétát semmisítettek meg.

A pakisztáni külügyminiszter egyúttal Iszlámábádba hívta Irán és az Egyesült Államok képviselőit, hogy, mint mondta: „további tárgyalásokat folytassanak egy minden vitás kérdést rendező, végleges megállapodás elérése érdekében”. A Fehér Ház sajtószóvivője, Karoline Leavitt ezzel kapcsolatban elismerte ugyan, hogy folynak egyeztetések, de azt is hozzá tette: „Semmi sem végleges, amíg az elnök vagy a Fehér Ház be nem jelenti.”

Londoni elemzők úgy látják, hogy bármilyen formát is öltsön az USA és Irán közötti párbeszéd, az egyezkedés nagyon nehéznek ígérkezik.

Már csak azért is, mert az eddigiek alapján mindkét fél győztesnek tekinti magát. Eddig már két tárgyalási forduló is volt, de azokon nemhogy sikerült volna előre lépni a rendezés irányába, hanem még a megbeszélések kellős közepén újabb fegyveres összecsapások törtek ki a felek között. Így már az sem biztos, hogy sikerül érvényt szerezni a két hétre szóló fegyvernyugvásnak.

Irán ugyanis nemcsak Izraelre mért újabb csapást, hanem Kuvaitra is rátámadt. „A légvédelmünk heves iráni támadással küzd, és eddig 28 drónt sikerült lelőnünk” – közölte az ország hadserege az X-en.

A számos ellentmondás dacára Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Dánia, Hollandia, Spanyolország és az EU vezetői üdvözölték a tűzszünetet. Közös nyilatkozatukban a háború „gyors és tartós befejezésére” szólítottak fel és arra, hogy a megbékélést Libanonban is terjesszék ki.

egyesült államok donald trump izrael libanon irán tűzszünet öböl-válság iráni háború