Oroszország egy újabb masszív légitámadást indított Ukrajna energetikai szektora ellen. Összesen 450 drónt és 71 rakétát indított, amelyből 32 ballisztikus rakéta, ami az eddigi háborúban rekordnak tekinthető, mivel korábban nem volt ilyen – mondta Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
A fegyvereszközök közel kétharmada Kijev és a környéke ellen irányult. A konkrét károkat, és hogy mennyi létesítmény sérült meg, még nem tudjuk, mert még tartanak a vizsgálatok. A legtöbb kár az úgynevezett kijevi négyes hőerőműben eshetett, ami a legnagyobb, és a legtöbb kapacitással rendelkezik. Az energetikai miniszter szerint elég hosszú ideig kell javítani ezt a hőerőművet. Egy-két hét, amíg visszaáll, még ha nem is teljesen, de körülbelül 60-70 százalékra a hőtermelése – tette hozzá a szakértő.
A hőerőmű megrongálása az egyik jelentős probléma, a másik pedig az áramellátási zavarok.
Oroszország az utóbbi három hónapban megváltoztatta a taktikáját. Korábban alapvetően országszerte a nagyobb létesítményeket próbálta támadni, az egész országban valamifajta áramellátási zavart okozva. Ez most megváltozott, és már konkrétan kijelölnek egy várost vagy egy régiót, és ott célzottan, egyszerre próbálnak támadni. Kijev esetében is ez történt, és elsősorban nem az áramtermelési létesítményeket, hanem az áramátvételi rendszereket támadják. Ez azért problémás, mert az energiadeficittel együtt is Ukrajna áramtermelése alapvetően elég magas, de emellett rekordmennyiségű áramot is importálnak. Viszont mivel az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.
Folyamatosan próbálják elvégezni a helyreállítási munkákat, de továbbra is vannak problémák mind az árammal, mind a fűtéssel. Például a kijevi lakásállomány körülbelül 15 százaléka továbbra is fűtés nélkül marad.
Ukrajna egyelőre még mindig képes a támadások után javítani és rekonstruálni az energetikai rendszerét. De sokkal-sokkal nehezebben, és egyre nehezebben. Az európai országoktól is érkezik mindenfajta segítség, nem pénzügyi, hanem inkább technikai, különböző akkumulátorokat, tárolókat, illetve a helyreállítási munkához szükséges eszközöket adnak.
De mivel ez egy kifejezetten hideg tél, az ukrán lakosság elég nehezen bírja a terheket.
Oroszország egyik célja, hogy az ilyen támadásokkal is gyengítse a lakosság ellenálló képességét. És ennek látjuk is a jeleit, például az utóbbi két hónapban elég gyakoriak lettek azok a videók a közösségi médiában, ahol különböző város lakói útlezárásokat tartanak amiatt, mert már két vagy három napja nincsen áram a lakásukban, és nem tudnak normális életet élni. Ezek azért nem nagy volumenű tüntetések, hogy arról lehetne beszélni, hogy országos szinten vannak problémák, de az látszik, hogy nehéz és egyre nehezebb kibírni az ilyenfajta nehézségeket, amikor nincs áram vagy fűtés, vagy esetleg nincs víz – mondta Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
(Nyitóképünkön: a legutóbbi orosz légitámadásban súlyosan megrongálódott lakóház Kijevben 2026. február 3-án)