„Jól esik ennyi ismerőst, barátot és néhány ellenséget is újra itt üdvözölni” – nyitotta meg a beszédét Donald Trump. Mint mondta, éppen most volt egy éve, hogy másodszor is hivatalba került, majd felsorolta az eddigi eredményeket. Beszélt a gazdaság javulásáról, az infláció leküzdéséről, amely következő három hónapban tovább csökken. Az amerikaiak pedig éppen emiatt boldogok.
„Imádom Európát, de nem halad jó irányba” – idézi szavait a tudósításában az Index. Az elnök kiemelte, hogy az amerikai gazdaság mekkorát változott az elmúlt egy évben és ez követendő példa lehetne sok ország számára, azonban ahogyan látja, Európában nem jó felé mennek a dolgok. Tömeges a bevándorlás, a zöld átállást erőltették, ömlik be a külföldi munkaerő, csakúgy mint elődje, Joe Biden alatt.
Trump szerint az új venezuelai vezetés rátermett, máris sok olyan döntést hozott, mint például a benzinárak letörése. Érintette azt is, hogy innentől kezdve az amerikai olajipari óriások is visszatérnek a dél-amerikai államba.
Kitért arra is, hogy Amerika vezeti a világot a mesterséges intelligencia fejlesztés terén. Ebben a kínaiak csak utánuk jönnek. Európa az energiatermelésben is gyengélkedik, nézzék meg Németországot. Jóval magasabbak ezen a kontinensen az energiaárak, de miért? - tette fel a kérdést Donald Trump, majd nekiment az európai zöldpolitikának. Európa tele van szélerőművekkel, de mire mennek velük? Az alkatrészeket Kína adja el Európának méregdrágán és ők járnak jól.
Láttak Kínában szélerőmű farmokat? Hát persze, hogy nem!"
– folytatta beszédét. Szerinte Európának és a Nyugatnak ki kell mászni abból a kultúrából, amit teremtettek, ezért Amerika szeretne egy erős Európát és ezt sürgeti az amerikai nemzetbiztonsági politika is. „Szörnyű, amit magukkal tettek és Amerikának erős szövetségesekre, nem gyenge partnerekre van szüksége” – hangsúlyozta.
Grönland
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nagyon tiszteli a dánokat és a grönlandiakat is, de nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok megszerezze a szigetet. Trump szerint tulajdonjog kell a terület felett ahhoz, hogy meg tudják védeni, egy bérleti szerződés ehhez nem elég.
Grönland nem az ásványi anyagok, nem a ritkaföldfémek miatt fontos, hanem azért mert stratégiai szempontból kulcsfontosságú az elhelyezkedése – hangoztatta.
„Grönland nem több egy jégdarabnál, tehát nagyon keveset kérünk, csak egy jégdarabot kérünk”
– mondta az amerikai elnök. Szerinte Grönlandot senki más nem tudja megvédeni, csak az Egyesült Államok. Ezt történelmi példával támasztotta alá: „a világ látta ezt a második világháborúban, amikor Dánia hat órányi harc után elesett Németországgal szemben.” Trump szerint ekkor az USA volt kénytelen közbelépni: „Rákényszerültünk, hogy saját erőinket küldjük oda, nagy költséggel és áldozatokkal, katonai bázisokat építve ezen a nagy és gyönyörű jégtömbön.” Majd hangsúlyozta: „Amerika nyerte meg a második világháborút.” Hozzátéve: „nélkülünk most németül és japánul beszélnének.”
A NATO-ra vonatkozóan arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „olyan sokat ad, és olyan keveset kap cserébe”. Erre példaként hozta fel Ukrajnát és azt, hogy ha továbbra is elnök lett volna, akkor nem tört volna ki az orosz–ukrán konfliktus. A Biden-adminisztráció 350 milliárd dollárt adott az ukrajnai háborúra. Itt Trump megerősítette, hogy egyezkedik Vlagyimir Putyinnal és a háborút be kell fejezni, ahogyan Volodimir Zelenszkij is gondolja, akivel később még tárgyalni fog Davosban. (Az ukrán elnök minap azt nyilatkozta, csak akkor megy el Davosba, ha valami érdemi előrelépés történhet a háború lezárása érdekében.)
Majd ismét visszakanyarodott Grönland megszerzéséhez, amikor emlékeztette Európát, hogy mekkora segítséget nyújtott at USA a II. világháború alatt és után, úgy hogy már ezért is szeretnék Grönlandot. Megjegyezte, hogy a világháború után az USA visszaadta Dániának Grönlandot, ami hiba volt. Aztán felemlegette a NATO-t, amely fenntartásának oroszlánrészét az USA finanszírozta évtizedeken keresztül, hogy megvédje Európát a Szovjetuniótól.
Most cserébe Európa rendezhetné a számlát és átadhatná Grönlandot.
Majd ismét megerősítette, hogy nem fog katonai erőt alkalmazni Grönland megszerzése érdekében. Ugyanakkor azt mondta a több ezres, a világ gazdasági és politikai elitjét képviselő hallgatóság előtt, Grönland megszerzésével kapcsolatban: „Mondhatnak ezzel kapcsolatban nekünk igent és ez nagyon elismerés lenne számunkra. De mondhatnak nemet is, viszont azt nem fogjuk elfelejteni!"
„Csomó dolgot kapnak tőlünk ingyen, ezért hálásnak kellene lenniük, de nem azok” – jegyezte meg az amerikai elnök Kanadával kapcsolatban, külön megszólítva Mark Carney kanadai miniszterelnököt, hogy emlékezzen erre, amikor legközelebb nyilatkozik.
Amerikai titok
Donald Trump ezután ismét az amerikai belpolitika felé fordult és beszélt a gyógyszerárak megfékezésétől kezdve, a kriptovalutákon át, a védelmi ipar megugrásáig. (…) A monetáris politika kapcsán az elnök elárulta, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza a Federal Reserve új elnökének a nevét. Trump szerint ő majd nagyon jó munkát fog végezni. Hozzátette, hogy minden jelölt kiváló, egyben megfricskázta a jelenlegi jegybankelnököt, Jerome Powellt, akit „szörnyű elnöknek” nevezett, és kritkusan csak „túl késő Powellnek” nevezett.
Az elnök azt is elárulta, hogy a tengeri drogcsempészet elleni katonai fellépéssel sikerült 97 százalékkal visszaszorítaniuk az ilyen módon az USA-ba érkező narkotikumok arányát. Mint fogalmazott, ezután következik a szárazföldi drogcsempészet felszámolása, ami szerinte „gyerekjáték lesz”. „Az összes lehetőséget meg fogjuk szüntetni” – idézte az elhangzottakat a Mandiner.
Kitért arra is, hogy „a jólét mostani, robbanásszerű növekedése és a Nyugatot felépítő haladás nem az adószabályzásainkból sarjadt, hanem a különleges kultúránkból”. Trump szerint ez az az „a becses örökség, amin Európa és Amerika osztozik”, és amit „erősnek kell megőriznünk”: „Meg kell védenünk ezt a kultúrát, újra fel kell fedeznünk azt a lelkületet, amely az emberi teljesítmények csúcsára emelte a Nyugatot a sötétségből.”
Trump szerint hihetetlen és változó időket élünk, amit ki kell használni a saját előnyünkre. Ehhez szerinte olyan technológiák – például a mesterséges intelligencia – állnak a rendelkezésünkre, amelyekről az őseink nem is álmodhattak. Kiemelte: „Meg kell becsülnünk a briliáns elméinket, mert nincs sok belőlük.”
Donald Trump szerint minden eddiginél ambiciózusabb, izgalmasabb és inspirálóbb jövőt kell építenünk, mert „olyan helyzetben vagyunk, amilyet eddig senki el sem képzelhetett eddig”.
Az Egyesült Államok visszatért, és nagyobb, erősebb, mint eddig valaha” – zárta gondolatait az amerikai elnök.