Ami az előzményeket illeti, az Egyesült Államok és Németország viszonya a Trump-éra év eleji kezdete óta aligha mondható felhőtlennek. Az elnök vámháborúja súlyos károkat okozott a német gazdaságnak, mindenekelőtt az autóiparnak, mint ahogy az ukrajnai orosz háború, illetve az Oroszországhoz fűződő viszony megítélését illetően sem volt konszenzus. Az Egyesült Államok grönlandi beavatkozása csak tetézte a nézeteltéréseket.
Ennek ellenére Németország is egyike annak a hatvan országnak, amelyeknek Trump az említett béketanácsi tagságra szóló meghívót küldött.
A német média nem hallgatta el azt sem, hogy a csatlakozás jelentős tagsági díjjal jár, de azt sem, hogy az elnök ezzel valójában az ENSZ sírját ássa.
A kormányszóvivő mindenesetre diplomatikus választ tolmácsolt az elnöknek. „Hálásak vagyunk a meghívásért” – fogalmazott Steffen Kornelius, aki szerint Németország osztozik abban, hogy a békét kell szolgálni a világban.
A német kormány alapvető érdeke, hogy tartós megoldás szülessen a gázai konfliktus rendezésére. Kész megvitatni a Egyesült Államokkal és a többi partnerrel, hogy miként lehet ezt közösen elérni – hangsúlyozta a szóvivő. Utalt arra is, hogy a partnerekkel erről már tárgyalásokat folyatnak.
Az ntv német portál szerint az eredeti koncepció szerint a béketanácsnak a gázai konfliktusra kellett volna összpontosítani. Ugyanakkor egybehangzó értesülések szerint a testület a világ különböző részein zajló válságokkal és konfliktusokkal foglalkozna, azaz az ENSZ potenciális riválisa lenne.
Donald Trump elnök a világszervezetet többször is működésképtelennek nevezte.
Mindezt az elnök konkrétan is megerősítette abban a levélben, amelyet 60 ország kormányát szólította fel a tanácshoz való csatlakozásra. A feltételek szerint Trump lenne a testület elnöke, és a tagság három évre korlátozódna. A hároméves ciklustól eltekintenek azon országok esetében , amelyek az első évben egymilliárd dollárt "adományoznak" a tanácsnak.
A későbbi felvételekről is Donald Trump dönthet.
A nyilatkozatában ugyanakkor a kormányszóvivő világossá tette, hogy továbbra is az ENSZ a német kormány meghatározó nemzetközi szerve. A világszervezetben minden ország méreteitől vagy pénzügyi erőforrásaitól függetlenül vehet rész a döntéshozatali folyamatban.
"Németország számára ezért a világszervezet jelenti a központi multilaterális keretrendszert" - tette hozzá.
Több hírportál számolt be arról, hogy a grönlandi fejlemények, az amerikai vámok mellett szerdán Davosban Friedrich Merz kancellár Donald Trumppal erről is tárgyalni akar.