Demkó Attila: Oroszország valószínűleg végig akarja harcolni a nyári szezont

A számszerűleg is az eddigi legnagyobb orosz támadással kapcsolatban Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban elmondta: egyrészt vannak ukrán támadások az oroszországi – azon belül a moszkvai – repülőterek ellen, ami nyilván rosszul érinti Oroszországot, de ezen kívül Oroszországnak az is a célja lehet, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, illetve egyúttal megüzenheti az Egyesült Államoknak, hogy most még nem kész a tárgyalásra.

Meg is jött az amerikai elnöktől a meglehetősen negatív reakció: Donald Trump őrültnek nevezte Vlagyimir Putyint. Ezzel kapcsolatban az a kérdés Demkó Attila szerint, hogy az Egyesült Államok mit tud tenni azért, hogy Oroszországot rávegye a komoly lépésekre. A tárgyalások ugyanis folytatódni fognak, az nem kérdés, csakhogy

az oroszok láthatóan húzzák az időt, tehát a nyári szezont valószínűleg végig akarják harcolni, hogy minél nagyobb területek birtokába jussanak, és minél jobban meggyengítsék Ukrajnát.

"De mit tud tenni az USA? A szankciós fegyverek nagy részét már kilőtték. Nagy kérdés, hogy a további felvetett szankciók – például az 500 százalékos pótvám az orosz olaj vásárlóira – hatékonyak tudnának-e lenni, hiszen Indiát vagy Kínát is érintenék, amivel elég nehéz helyzetbe hozná magát az Egyesült Államok, hiszen kiújulna a vámháború. Vagyis nagyon kevés olyan fegyver van már nyugati kézben, amely rövid távon meg tudná állítani Oroszországot. Az oroszok meg úgy látják, hogy rövid távon is tudnak komoly eredményeket elérni a fronton" – mondta Demkó Attila.

Azt nem tartja valószínűnek, hogy Amerika kiszállna az orosz-ukrán rendezésből, hiszen mégiscsak a világ vezető hatalma. Vannak érdekei Ukrajnában, hiszen aláírták az ásványkincsszerződést, ami miatt szimbolikus szempontból is nagyon rossz lenne a Donald Trumpnak a teljes kiszállás és Ukrajna magára hagyása. Emellett az amerikaiak fegyvereket is szállítanak Ukrajnába és ezt folytatni is fogják, ahogy a hírszerzési támogatást is. A tárgyalások során is ott lesz az amerikai nyomás mind a két félen az előbbre jutás érdekében.

Az előttünk álló időszakkal kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője úgy látja, hogy van esély fegyvernyugvásra, csak az a kérdés, hogy mikor. Szerinte szeptember-október-novemberben jöhet el ennek az ideje, különösen, hogyha az oroszok elérték a minimális céljaikat, de persze pontosan nem lehet megmondani ennek várható idejét.

A hadiállapotot Demkó Attila szerint egyértelműen Oroszország bírja tovább, hiszen több embert tud bevinni a hadseregbe, felfuttatta a fegyvergyártását – miközben a nyugati fegyvergyártás lassabban pörgött fel –, és még bírja az orosz gazdaság is, habár egyre több nehézség látszik ezen a területen. Ukrajna viszont kivérzett, nem kap elég fegyvert, és azt se lehet mondani, hogy a haderő vezetése kiváló lenne, az ukránok újra meg újra olyan hibákat követnek el, amelyek korábban komoly vereségekhez vezettek. Ukrajna az idei évet valószínűleg még kibírja, de hogy 2026-ot hogy bírná ki, az több mint kérdéses – összegzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője.

(A nyitóképen: Házának romjai között egy férfi egy Kijev környéki faluban 2025. május 25-én. Az ukrán főváros és más ukrajnai területek ellen a mostani háborúban végrehajtott eddigi legnagyobb orosz drón- és rakétatámadás ukrán források szerint 12 embert megölt, több tucatnyit megsebesített.)