Ezt megelőzően az ülés egy rövid időre félbeszakadt, mert az eredményhirdetés előtt David Kirtadze, a bizottság egyik ellenzéki tagja fekete festéknek látszó anyagot vágott Kalandarisvili arcába. Az incidens előzménye az volt, hogy Kirtadze azt mondta, „a választási eredmény nem tükrözi a választók valódi döntését”, amire Kalandarisvili úgy reagált, hogy „éppen az efféle nyomásgyakorlás és személyes inzultusok mutatják meg újra, hogy nem állnak rendelkezésre kézzelfogható bizonyítékok a választás állítólagos manipulációjáról”.
A tanácskozás közben az ellenzéki koalíció több száz szimpatizánsa tüntetett a bizottság székháza előtt, miután a választások tisztaságát vitató Nyugat-barát államfő, Szalome Zurabisvili hétfőn új választás megtartását követelte. Azt hangoztatta, hogy Georgiának „legitim parlamentre és kormányra van szüksége”. A korlátozott jogkörrel rendelkező államfő korábban azt mondta, „Oroszország csalással beleavatkozott a választásba”, Moszkva azonban tagadja ezt. Az ellenzéki pártkoalíció és egyes nyugati választási megfigyelők ezenkívül szavazatvásárlással, fizikai erőszakkal, csalással, dezinformációval és politikai nyomásgyakorlással vádolják a kormánypártot.
A választás után az ellenzéki pártok hívei több ízben is tüntetéseken tiltakoztak az eredmény ellen, az Európai Unió vezető tisztségviselői pedig a szabálytalanságok részletes feltárását és az eredmény felülvizsgálatát követelték.
Irakli Kobahidze miniszterelnök ugyanakkor a választások lebonyolítását „teljesen igazságosnak” értékelte, és egy beszédében azt mondta, kormánya továbbra is elsődleges célként kezeli Georgia európai uniós és NATO-csatlakozását. Kobahidze hétfőn azt is kijelentette, hogy kormánya betilthatja az ellenzéki pártok működését abban az esetben, „ha továbbra is alkotmánysértő cselekményeket és tevékenységet folytatnak”.
A választások előtt azért alakult ki feszültség Grúzia és az Európai Unió viszonyában, mert a kaukázusi ország parlamentje idén tavasszal törvényt fogadott el a külföldi befolyás átláthatóságáról. Az Európai Bizottság (EB) és az Egyesült Államok először élesen bírálta törvényt, majd az EB július elején arra hivatkozva fagyasztotta be Grúzia uniós csatlakozásának a folyamatát, hogy a törvényt orosz mintára fogadták el. A georgiai kormány azzal utasította vissza a bírálatokat, hogy a törvényre csak a pénzügyi átláthatóság miatt volt szükség, mert szerinte a külföldről érkező finanszírozás azt jelenti, hogy az érintett georgiai civilszervezetek és pártok külföldi érdekeket képviselnek.