Bendarzsevszkij Anton: a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi bevetésével a Nyugat átlép egy vörös vonalat

Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök a hét végén Washingtonban egyeztetett arról, hogy az ukrán haderő a nyugati szövetségesek engedélyével használhat-e olyan nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákat, amelyekkel adott esetben orosz területeket is megtámadhat. Bendarzsevszkij Anton azt mondta az InfoRádióban, hogy ez a kezdeményezés egy folyamatnak a része, melynek során a Nyugat „korlátozott eszkalációt alkalmaz”.

A külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő szerint ennek a stratégiának a legfőbb mozgatórugója az lehet, hogy a nyugati döntéshozók meg vannak győződve arról, hogy ha Ukrajna egyszerre megkapna minden lehetséges katonai eszközt, technológiát, akkor valamilyen nagy horderejű eszkalációs lépést „provokálnának ki” Oroszországból, ami akár nukleáris fegyverek bevetésével is járhatna. A nyugati országok ezt nyilvánvalóan el akarják kerülni, ezért inkább azt a megoldást választják, hogy „fokozatosan csepegtetve” adják át a szükséges fegyvereket Ukrajnának, így nem vagy csak részben lépik át a vörös vonalat, amivel egyébként az orosz vezetés is időt nyer egy újabb katonai terv kidolgozására.

Bendarzsevszkij Anton hozzátette: ezeknek a vörös vonalaknak a lebontása lehet a célja azoknak a hadműveleteknek is, amelyeket Ukrajna oroszországi területeken indít modern nyugati fegyverekkel felvértezve, a szövetségesek jóváhagyásával. Emlékeztetett, hogy például a németek a háború elején még csak sisakokat küldtek Ukrajnába, majd védekező fegyvereket, légvédelmi rakétákat, később harckocsikat, idén nyáron viszont már az első F–16-os vadászgépek is megérkeztek Ukrajnába.

A szövetségesek júniusban engedélyezték az ukrán hadseregnek, hogy nyugati fegyverekkel betörjön Oroszország területére, most pedig a szakértő szerint

egy újabb határ átlépése történhet meg a nagy hatótávolságú rakéták (az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadow) Oroszországban való bevetésével.

Bendarzsevszkij Anton biztos benne, hogy a Nyugat engedélyezni fogja ezeknek a rakétáknak a használatát az ukrán haderőnek, csak az időzítés, illetve a jóváhagyás időpontja kérdéses.

A nagy kérdés az, hogy ha ez valóban megvalósul, milyen válaszlépéseket tesz Moszkva. Bár egyes szakértők úgy vélik, a Nyugat azt kockáztatja, hogy az oroszok akár nukleáris fegyverek bevetésével is reagálhatnak a nagy hatótávolságú rakétákkal való támadásokra, Bendarzsevszkij Anton szerint erre csekély az esély. Mint mondta, az orosz vezetés tisztában van vele, milyen következményekkel járna, ha a nukleáris arzenálhoz nyúlna, mert a nyugati államok korábban formálisan és informálisan is többször jelezték Moszkvának, mint kockáztatna ezzel. „Az oroszok részéről egyértelműen szintlépés lenne a háborúban arra kényszeríteni a Nyugatot, hogy a nukleáris fegyverek alkalmazása miatt sokkal aktívabban vonódjon be a konfliktusba. Másrészt az Oroszország mellett kvázi semlegesen fellépő országok – mint például Kína vagy India – is arra kényszerülnének egy ilyen helyzetben, hogy két lépéssel hátrébb lépjenek” – magyarázta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett, hogy az oroszok már korábban is azt hangoztatták, hogy nukleáris fegyverekhez nyúlnak, amikor „technológiai szintlépés történt a nyugati támogatásban”, mégsem valósult meg ilyen eszkaláció, így a szakértő szerint ennek most sincs realitása. Mint mondta,

hasonló reakciót váltott ki az orosz vezetésből az is, amikor 2023 elején német Leopard harckocsik érkezéséről, majd később az F–16-os vadászgépek átadásáról tárgyaltak a nyugati államok vezetői Ukrajnával.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy véli, az orosz vezetés kommunikációjának fő célja továbbra is az elrettentés, illetve a megfélemlítés, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy Moszkva a gyakorlatban is alkalmazza azt, amivel a Nyugatot szóban, különféle üzenetek formájában fenyegeti.