Az Európai Parlament eddig 705 tagú volt, a mostani választást követően azonban már 720 tagja lesz.
Az egyes frakciókat tekintve az Európai Néppárt nemcsak megőrizte vezető szerepét, de csaknem tíz képviselővel tudta növelni mandátumainak számát. Az EPP egyedül megszerezhette a képviselői helyek több mint negyedét, jelenleg 185-ön áll, de még nem érkezett be minden eredmény, a hivatalos összesítésből hiányzik az ír szavazás végeredménye. A Néppárt győzelme azt jelenti, hogy csúcsjelöltje, Ursula von der Leyen még reménykedhet a folytatásban.
A második számú erő maradt a szociáldemokrata frakció, a Szocialisták és Demokraták (S&D), amely mintegy 135 mandátumot tudott megszerezni, néhány képviselői helyet veszítve ezzel. A harmadik helyen a liberális Újítsuk meg Európát! (Renew Europe – RN) frakció végzett, de 20 körüli mandátumot veszített 2019 óta, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz rossz szereplése következtében.
Negyedik helyre futott be az ECR, amely néhány mandátummal tudta növelni képviselői helyeinek számát. A tőlük is jobbra álló Identitás és Demokrácia (ID) az ötödik helyen végzett ugyan, ugyanakkor arányosan ő mutatta be a legnagyobb növekedést a mandátumszámokban, köszönhetően elsősorban a Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése által kivívott franciaországi győzelemnek.
A liberálisok után a Zöldek a választás másik nagy vesztese, majdnem húsz képviselőt veszítettek úgy, hogy eddig is csak 71 képviselőjük volt. A radikális baloldali pártokat tömörítő Baloldal minimális veszteségeket szenvedett, és az EP legkisebb frakciója marad.
A pártstruktúrát azonban még jelentősen módosíthatja, hogy 54 olyan, újonnan megválasztott képviselő is van, aki a leköszönő parlament egyik frakciójához sem tartoznak.