Az uniós költségvetés módosításáról és az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról is döntenek csütörtöki csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői.
Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly, a decemberi EU-csúcs után, nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Magyarország miért nem támogatja Ukrajna pénzügyi finanszírozásának uniós módszerét.
"Hogyha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor először is ne adjunk 5 évre. Mert fogalmunk sincs arról sem, hogy mi lesz negyed év múlva, nem hogy 5 évre. Tehát valami értelmes időkeretet jelöljünk ki! A másik, hogy a pénz mértékét aszerint határozzuk meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal abból a teherből, amit ma Ukrajna támogatása jelent. A harmadik javaslatunk az, hogy ha adunk is ilyen pénzt, semmiképpen se adjuk az uniós költségvetésen keresztül, mert egy bizonytalan nagyságrendű tétel szétzilálja a költségvetésünket. Végül a negyedik problémánk, hogy mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni."
Bő két hete az Euronews arról írt, hogy Orbán Viktor újabb feltételt szabott Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban cáfolta, hogy alkudozásról lenne szó.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 18-i Kormányinfón úgy fogalmazott: Magyarország is kész anyagi támogatást adni Ukrajnának, de az uniós hitelfelvételt továbbra is ellenzi.
"Az uniós költségvetésen belül nem tartjuk szerencsésnek, mert még oda jutunk, hogy a magyar pénzeket az ukránoknak adják. Tárgyalunk, konstruktív módon, egyelőre az álláspontok távol állnak egymástól.
Az is lehet, hogy nem ebben a formában valósul meg Ukrajna támogatása, hanem EU26-os keretekben."
A Financial Times hétfőn arról számolt be, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel: ha a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról, a tagállamok azt is felvetik, hogy Magyarországtól teljes mértékben meg kell vonni az uniós forrásokat.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Facebook-oldalán erre úgy reagált: Brüsszel az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai nyomásgyakorlásra használja, de Magyarország nem enged a zsarolásnak.
Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői értesülését egyfajta "zsaroló kézikönyvnek" nevezte és a francia Le Point-nak adott interjúban azt mondta: "Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, továbbra is küldjük-e ezt a pénzt vagy sem".
Több nemzetközi lap azonban arról ír, a nyilvánosságra hozott anyag nem a tárgyalások állását tükrözi, háttéranyagnak készült a magyar gazdaság aktuális helyzetéről.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében az Ukrajna támogatásáról szóló megállapodás megkötését létfontosságúnak nevezte.
A csütörtöki EU-csúcson megvitatják a 2021–2027-es pénzügyi keret javasolt félidős felülvizsgálatát is.