Drón- és rakétacsapásokat mért Irán a szomszédos Pakisztánban a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet két fontos bázisára még kedden. Az Irán és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tekintett, szunnita militánsokból álló Dzsais al-Adl korábban több délkelet-iráni merénylet elkövetőjeként is jelentkezett. Válaszul iráni területen működő lázadószervezetre mért csapásokat a pakisztáni légierő csütörtökön. A légicsapásoknak a megtámadott iráni Szisztán-Beludzsisztán tartomány kormányzóhelyettese szerint legkevesebb hét halálos áldozatuk volt.
Pakisztán Beludzsisztán tartománya, valamint a szomszédos Irán Szisztán-Beludzsisztán tartománya több mint két évtizede küzd a lázadó beludzsi csoportokkal, de a mostani fegyveres összecsapások egy újabb háborús gócpont kialakulásának a veszélyét jelzik.
"Én azt remélem, hogy ezzel a lövésváltással ez az eszkalációs hullám véget fog érni"
– vélekedett viszont Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az InfoRádióban.
A Közel-Kelet szakértő felidézte, hogy a zavaros helyi viszonyok kialakulása több mint száz évre nyúlik vissza, mert a két ország közötti határvonalat a nagyhatalmak mesterségesen húzták meg a XIX. század végén, XX. század legelején, és az önálló állam nélküli beludzsi nép lakosságát három ország között osztották szét: Afganisztán déli részén, Iránban és Pakisztánban – mindkét utóbbi országban van is Beludzsisztán nevű tartomány. Mindhárom hely gazdaságilag a legelmaradottabbak közé tartozik, több mint tízmillió beludzsi van, és a kezdettől fogva a függetlenségéért küzd ez a népcsoport – magyarázta Csicsmann László.
A helyzet az után éleződött ki, amikor Iránban 2022 szeptemberében elkezdődtek a tüntetések, és a tiltakozások különösen élesek voltak délen a pakisztáni határ mentén, ahol főleg szunniták laknak. "Az iráni hatóságok nagyon durván léptek fel, például 2022. szeptember 30-án az utcán több mint nyolcvan embert megöltek, és ezzel felkorbácsolták az indulatokat. Irán nagy részén nem látunk ma tüntetéseket, viszont a Beludzsisztán tartományban rendre újabb és újabb tüntetéshullámok vannak, illetve fegyveres támadások érnek iráni katonai vagy rendőri egységeket" – mondta a szakértő.
Legutóbb 2023. december 15-én az egyik, pakisztáni beludzsi csoport tizenegy iráni rendőrrel végzett. Csicsmann László szerint ez is a hivatalos iráni magyarázat az első támadásra, hogy Pakisztán nem tesz meg mindent azért, hogy felszámolja ezt az illegális csoportot.
A népszerűségre hajtanak a támadó húszik
A közel-keleti térség másik új konfliktusa a Vörös-tengernél zajlik, ahol az Irán által támogatott húszik számos támadást hajtottak végre a tengeren közlekedő – ismereteik szerint Izrael felé tartó vagy Izraelt támogató – kereskedelmi és hadihajók ellen, mióta Izrael a Hamász október 7-i terrortámadásának megtorlásául hadműveletet indított a palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben.
A húszi támadások miatt egyre több nagy hajózási társaság dönt alternatív útvonalak mellett, de közben a lázadók hetek óta tartó vörös-tengeri támadásainak megállítására az amerikai és a brit erők csapásokat mértek a húszik katonai infrastruktúrájára. A lázadók válaszul bejelentették, hogy minden amerikai és brit hajót meg fognak támadni.
Csicsmann László szerint a támadások hátterében az áll, hogy a húszik népszerűsége csökkent Jemenben az általuk ellenőrzött területeken. A lázadók a palesztinok melletti kiállástól és az amerikai katonai beavatkozástól azt remélik, hogy fordulat áll be a belpolitikai folyamatokban.
"Ha van egy külső támadás, és az Egyesült Államok az elmúlt napokban beavatkozott Jemen területén, azt úgy lehet feltüntetni, hogy ez az a mozgalom, amely képes megvédeni az országot a külső ellenségtől"
– magyarázta a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, és hozzátette, az évek óta tartó retorikában az ellenség éppen az Egyesült Államok, valamint Izrael és a közvetlen szomszéd Szaúd-Arábia, amellyel viszont enyhültek a kapcsolatok, olyannyira, hogy például húszi vezetők a tavalyi mekkai zarándoklaton már részt vehettek Rijád meghívására.
Mohammed al-Buhejti, a húszi lázadókat tömörítő Anszar al-Allah iszlamista mozgalom politikai bizottságának tagja leszögezte: a Vörös-tenger jemeni partvidékéhez közeli vizeken áthaladó hajók teljes biztonságban vannak mindaddig, amíg "nem tartanak fenn kapcsolatokat bizonyos országokkal, elsősorban Izraellel", de beszélt arról is, hogy orosz és kínai hajókat átengednek. Mao Ning kínai külügyi szóvivő viszont azt mondta, Pekingnek nincs tudomása arról, hogy a húszik kivételt tesznek a Vörös-tengeren áthaladó orosz és kínai hajókkal. Hangsúlyozta, hogy a Vörös-tenger az áruk és energiaforrások nemzetközi kereskedelmének fontos útvonala, és a globális szállítási láncok zavartalanságának biztosítására szólított fel.
Csicsmann László kiemelte, hogy a szabad hajózás fenntartása nemcsak az Egyesült Államoknak az érdeke, hanem Kínának és Oroszországnak is, és azt is megemlítette hogy Kína az egyik legnagyobb befektető térségben. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a hajózás ellehetetlenül a Vörös-tengeren, akkor az kínai érdekeket is érint, hiszen Egyiptom például elveszít egy jelentős bevételi forrást ezekben a hetekben, de az izraeli eilati kikötőbe is 85 százalékkal kevesebb termék érkezett már november folyamán, mint a megelőző hetekben.
A Vörös-tenger ellenőrzése
Csicsmann László felidézte, hogy a szuezi csatorna 1869-ben nyílt meg, és ez a kereskedelmi útvonal jelentősen lerövidítette az ázsiai kontinens és Európa közötti kereskedelmet. A világ kereskedelmi forgalmának 12-15 százaléka halad a csatornán keresztül, Kína nyugati, főként Európába irányuló kereskedelmi forgalmának pedig a 60 százaléka, de a világ kőolaj-kereskedelmének 12 százaléka, a cseppfolyósított gázforgalomnak 8 százaléka halad ott keresztül.
"Ha meghosszabbodik a hajózási útvonal, az legalább tíz nappal, de akár két héttel hosszabbítja meg az utat, jelentős áremelkedést hoz a szállításban, és nem utolsó sorban
Afrika körülhajózásához nincs kiépített logisztikai kapacitás, menet közben ki kell kötni a hajóknak, de sorban állnak kikötőknél, mert ezek nem volt erre felkészülve"
– mondta a Közel-Kelet-szakértő, és példaként említette, hogy Tanzánia partjainál várakozik rengeteg hajó.
Mint fogalmazott, most keresztül lehet hajózni a Vörös-tengeren, de egyrészt az egekbe szöktek a támadások miatt a biztosítási díjak, másrészt pedig egyáltalán nem biztos, hogy célba ér a hajó.