Új korszak kezdődhet Tajvan külpolitikában.
"Bár ez nem csupán a Kínával való kapcsolatokról szól, azért ez fontos szerepet játszik benne; az elnökjelöltek és a parlamentbe jutásért küzdő pártok eltérően állnak a Kína-kérdéshez, vízióik alapján a Kínával való kapcsolatot tekintve. Az, hogy a következő négy évben ki fogja kormányozni Tajvant, nyilván alapvetően határozza meg a kínai kapcsolatokat, ennek kapcsán természetesen a kínai-amerikai kapcsolatokat és a tajvani-amerikai kapcsolatokat is, ez által globális jelentőségűnek is nevezhető ez a választás, hiszen nagyon nem mindegy, hogy ez a háromoldalú kapcsolat milyen irányba megy a következő négy évben" - fejtegette az InfoRádióban Salát Gergely sinológus.
Kína elnöke, Hszi Csin-ping is beszélt nemrégiben Tajvanról, azt mondta, az újraegyesítés elkerülhetetlen.
Hogy ez mennyire számít beavatkozásnak a tajvani választásokba, arról azt mondta, Kínai álláspontja nem újdonság, "1949 óta mondogatja".
"Hszi Csin-ping gyakran emlegeti ezt, bár határidőt nem szokott neki szabni" - jegyezte meg a szakértő.
Tajvanon az 1990-es évek eleje óta van demokrácia, az országra és választóira minden választás előtt nyomást helyez Kína, most sincs ez másképp Salát Gergely szerint, de ez a nyomásgyakorlás általában nem szokott működni, de a kínai nép azért mégis elvárja, hogy valamit mondjanak nekik ilyenkor Tajvanról, a beavatkozásnak pedig ennél lehetnének durvább módjai is; 1996-ban például kínai hadgyakorlat zajlott tajvani vizeken a választások előtt.
"Most nem is a legfelsőbb szintű megszólalások érdekesek, hanem a közösségi médiában, a TokTokon, egyebeken keresztül hogyan igyekszik manipulálni Kína a tajvani közvéleményt" - mutatott rá.
Kína számára közben lehet "kellemesebb jelölt", bár olyan nincs, aki lemondana az ország függetlenségéről.
A három elnökjelölt és Kína
"A három elnökjelölt egyike egyértelműen kellemesebb lenne Kína számára, ha lehet így fogalmazni. A Tajvant 1949-től a kilencvenes évekig egypártrendszerben irányító Kumintang Párt tagjai hosszú távon abban gondolkodnak, hogy Tajvan mégiscsak Kína része. Semmiképp sem a Kínai Népköztársaság része, semmiképp sem törekednek gyors, évtizedeken belüli újraegyesítésre, de hosszú távon mégiscsak azt képviselik, hogy az ország Kína része, és ha majd egyszer nagy változások lesznek Kínában, akkor szóba kerülhet az újraegyesítés. Kínai identitásúaknak vallják magukat és Tajvant is, jól együttműködnének Kínával" - mutatott rá.
A legesélyesebb elnökjelölt a jelenleg is kormányzó Demokratikus Haladás Pártja jelöltje, ő viszont "feketelistán" van Kínában, ő azt képviseli, hogy a tajvaniak nem kínaiak, "kialakult a tajvani nemzet".
A harmadik jelölt centrista, lavírozó politikát hirdetett Salát Gergely leírása szerint.
"Még ő is jobb lenne Pekingnek, mint a jelenlegi vezető párt jelöltje" - húzta alá.
Identitás, stratégia, gazdaság
Kína számára Tajvan alapvetően identitáskérdés.
"Az egész modern kínai identitás arra épül, hogy volt valaha egy hatalmas kínai civilizációs birodalom, amelyet a XIX. század közepétől a Nyugat és a japánok megaláztak, kifosztottak, kizsákmányoltak, belerúgtak, ez jelentette a szégyen évszázadát, majd jött a Kínai Kommunista Párt, és úgymond helyreállította az ország szuverenitását, visszaszerezte Hongkongot, Makaót, Tajvan visszatértével pedig majd azt lehet mondani, hogy lezajlott a kínai civilizáció, kultúra nagy újjászületése, így kerek a világ."
Stratégiai fontossága is van a szigetnek.
"A kínai haditengerészet nem nagyon tud kijutni a Csendes-óceánra, mivel az amerikaiak védvonalat vontak köré Japán, Dél-Korea, Tajvan és a Fülöp-szigetek mentén. Stratégiai és gazdasági jelentősége sem utolsó tehát, de alapvetően identitáskérdésről van szó, ezért olyan veszélyes ez az egész kérdéskör" - nyomatékosította Salát Gergely.