2021 szeptemberében nem csak parlamenti választásokat tartottak Németország-szerte, Berlinben tartományi választásokra is sor került, és helyi tanácsokat, képviselő-testületeket is választottak, de volt még egy helyi népszavazás is, ráadásul épp ekkor tartották a berlini maratont. Mindezek miatt
"órási káosz alakult ki",
rengeteget kellett várni, sokan nem vagy rossz szavazólapot kaptak, helyenként pedig olyanok voksoltak, akiknek erre nem volt jogosultságuk – vázolta a történteket Bauer Bence.
Mint ismert, a fentiek miatt a berlini tartományi bíróság már korábban elrendelte a tartományi választás megismétlését, amire 2023. február 12-én került sor.
Most azonban a szövetségi alkotmánybíróság is elrendelte, hogy a a szövetségi parlamenti választásnak a berlini részét is meg kell ismételni, persze nem teljes egészében, vagyis a 2256 szavazókörből 455-ben újra kell voksolni jövő év februárjában.
Bár azóta változtak, a korábban érvényben lévő szabályok szerint kell megtartani a szavazást. Ide kapcsolódóan a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója jelezte, hogy ennek értelmében
azok a jelöltek indulhatnak, akik már két és fél évvel ezelőtt jelöltek voltak, új nevek nem jöhetnek szóba.
Szerinte a dolog érdekessége, hogy azóta a pártreferenciák nagyot változtak Németországban, illetve Berlinben is, ezért más lehet majd a mostani eredmény.
„Főleg a szövetségi szinten kormányzó szociáldemokraták, a zöldek és liberális FDP gyengülhet, míg a CDU és AfD erősödhet”.
Sőt, a CDU főtitkára, Carsten Linnemann már kijelentette, hogy ez egy véleménynyilvánítás lesz a szövetségi kormány munkájáról, és
egy stoptáblát akarnak mutatni a jelzőlámpa-koalíciónak,
azaz Németországban egy újabb kampány kezdődik félmillió szavazó megnyerésére, és el fog dőlni, hogy tényleg igazak-e azok a tendenciák, melyek szerint a CDU és az AfD megerősödött..
A megismételt választás a Bundestag összetételére nagy hatással nem lehet, a nagy kérdés inkább az, hogy a Baloldali Párt (Die Linke) közvetlenül megválasztott kettő berlini képviselőjének a széke megmarad-e – mondta a szakértő. Mindez azért releváns, mert a Die Linke a legutóbbi választásokon nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, csak 4,9 százalékot kapott, de a három (egy lipcsei, két kelet-berlini) közvetlen mandátumának köszönhetően még így is frakciót alakíthatott.
Ha most az egyik berlini képviselőjét elveszítené, akkor kiesne a Bundestagból – mutatott rá Bauer Bence, aki szerint erre kicsi az esély, mert nagyon csekély számban szavaznak azokban a körzetekben, ahol a Baloldali Párt nyert, így nem valószínű, hogy elveszíti a közvetlen megválasztott jelöltjét.
„Némi eltolódás lehetséges (…), de nagy politikai jelentősége valószínűleg nem lesz a Bundestag összetételére, inkább jelzésértékű, hogy a berlini polgárok most hogyan szavaznak” – nyomatékosította az MCC munkatársa
Mi történik most Németországban?
Jelenleg a német szövetségi kormány, amit három párt – a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP – alkot, nagy válságban van:
az embereknek a 82 százaléka elutasítja a munkáját,
rossznak tartja a teljesítményét, és a koalíció együttes támogatottsága épphogy eléri a 30 százalékot. Az ellenzéki CDU viszont már 31, az AfD pedig 23 százaléknál tart, vagyis a két ellenzéki tömörülésnek rekordmagas, 54-55 százalékos támogatottsága van – ismertette a szakértő.
Emiatt aztán felmerül a kérdés, hogy lehetnek-e előre hozott választások Németországban, mert esetleg a liberális FDP kiszáll a baloldali kormányzásból. Bár utóbbi Bauer Bence szerint nem túl reális, vélhetően megpróbálják majd „kihúzni” a ciklus végéig.
Jövőre azonban további parlamenti választások következnek, ahol a szabaddemokraták kieshetnek a tartományi parlamentekből, és akkor már elképzelhető, hogy az FDP – újraértékelve a szerepét a szövetségi kormányban – a kilépés mellett dönt, amivel kisebbségi kormányzás, netalántán előre hozott választás következhet Németországban.
„Nehéz kivitelezni, de nem kizárt” – fogalmazott.