Az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) tájékoztatása szerint Oroszország csatlakozott a Kína által bevezetett, a Japánból származó halakra és egyéb tenger termékekre vonatkozó ideiglenes behozatali korlátozásokhoz.
A tokiói külügyminisztérium hétfői közleményében „határozottan követelte”, hogy Moszkva vonja vissza az importkorlátozást,
rendkívül sajnálatosnak nevezve a döntést, ami a tárca álláspontja szerint nélkülöz minden tudományos alapot.
Az orosz kormány szerint az intézkedés mindaddig hatályban marad, míg igazolni tudják, hogy a halaknak és „a tenger egyéb gyümölcseinek” importja megfelel az orosz, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió élelmiszerbiztonsági szabványainak.
A Rosszelhoznadzor már szeptemberben közölte, hogy Kínához hasonlóan importkorlátozás bevezetését fontolgatja a Japánból származó halászati termékek lehetséges radioaktív szennyezettsége miatt.
Szeptember 22-ig bezárólag Japán az idén 118 tonna tengerből származó élelmiszert exportált Oroszországba.
Japán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba bocsátani azt a vizet, amelyet a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak az ország északkeleti részén lévő Fukusima Daiicsi erőműben.
Ezt a vizet, amit részben talajvízből és az esőből származik, hosszú ideig hatalmas tartályokban tárolták az erőmű területén, és kezelték, hogy megszabadítsák a radioaktív anyagoktól, leszámítva a tríciumot, amely a szakértők szerint csak nagyon nagy koncentrációban veszélyes.
Ezért a Tepco a tríciummal kezelt vizet tengervízzel nagyon nagy mértékben felhígítja, mielőtt az óceánba engedi, hogy radioaktivitása ne haladja meg az 1500 bequerel/liter határértéket.
Ez a határérték 40-szer alacsonyabb, mint a japán szabvány, és majdnem hétszer alacsonyabb, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az ivóvízre meghatározott határérték (10 000 bequerel/liter).