Temérdek mém született róla, kitalálóját, Donald Trump egykori elnököt pedig bírálatok özöne érte. Valójában már kormányzása előtt is léteztek akadályok és kerítések a 3100 kilométeres határ szakaszain. Bill Clinton és George Bush elnöksége alatt is épültek a kerítések, Barack Obama viszont azt állította, hogy már megépült minden, amiről korábban döntött a Kongresszus.
2016-os elnökválasztási kampányában Trump volt az, aki már egy jóval nagyobb és erősebb „fal” megépítését sürgette és azt is bedobta, hogy ő megépíti és megoldja, hogy Mexikó állja a számlát.
Az építkezést különböző jogi eljárások és a szövetségi állam részleges leállása fékezte, majd amikor a Kongresszus és a Szenátus nem akart igent mondani,
Trump vészhelyzetet hirdetett, amivel végül elérte, hogy a meglévő akadályok helyére építsenek falat, összesen a határ 727 kilométernyi szakaszain.
A Trumpot felváltó Biden 2021. január 20-án, első hivatali napján rendeletet adott ki a falépítés „befagyasztásáról”, és lépéseket tett a falra szánt költségvetési források más projektekre való átirányítására.
A republikánusok ezt arra használták ki, hogy ráirányítsák a figyelmet: egy texasi határszakaszon, ahol nincs fal, áramlanak be a dél-amerikaiak. „Az elnök reklámozta és elősegítette ezt az inváziót” – mondta egy republikánus kongresszusi képviselő. Tavaly júliusban már a Biden-kormányzat jelentette be, hogy négy nagy „lyukat” szüntet meg az arizonai határfalban.
Biden most felemás üzenetet küldött: közölte, hogy újrakezdi a falépítést, de azt mondta „nem volt más választása”, mert a költségvetést még Trump idején, csak erre a célra hagyták jóvá. Amikor feltették neki a kérdést, hogy hatásosak-e a hatáfalak, egyetlen szóval válaszolt: „Nem”.
Közben azonban nemcsak az amerikai szövetségi állam „játékos” a fal kérdésében.
- Texas kormányzója 2021-ben közölte, hogy az állam saját pénzén és adományokból épít falat.
- Arizona kormányzója pedig tavaly nyáron adott utasítást arra, hogy rövid időn belül, egymásra rakott hajókonténerekből emeljenek egy szakaszt. Az amerikai szövetségi állam azonban ritka állatfajok veszélyeztetése miatt beperelte Arizonát és kötelezte a konténerek eltávolítására.
A falvitába természetesen bekapcsolódtak az egyetemi kutatók, bár a falpárti politikai táborban gyakran liberális elfogultsággal vádolják őket. Két texasi egyetem tanulmánya arra jutott, hogy a határfalak általában nem tartják vissza hatékonyan az illegális migrációt és a csempészetet. Drogcsempészek például bontógépekkel „lyukasztották” ki 2021-ben az arizonai falat.
Az amerikai Vám- és Határőr Szolgálat pedig további falakat szorgalmaz, mert szerinte azok hatásosak.
A határfal kérdése erősen megosztja az amerikaiakat, de az évek során kis mértékben erősödtek a falpártiak. Egy 2021-es szenátusi közvéleménykutatás szerint ők a lakosság 53 százalékát tették ki, míg a falat ellenzők aránya 38 százalék volt.