Eldőlt: jelentős katonai segítséget ad a G7 Ukrajnának

ELŐZMÉNYEK

A biztonsági garanciákról szóló deklarációt már alá is írták a NATO-csúcson. Most először tesz ilyet a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport.

A biztonság nem csak regionális, hanem globális ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a NATO és a vele együttműködő partnerországok közösen lépjenek fel a globális kihívások ellen - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Vilniusban azt követően, hogy befejeződött a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt.

A találkozó a NATO-tagországok és Ukrajna kormányfői találkozójával ért véget, előtte pedig a szövetség tagországainak állam-, illetve kormányfői Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália és az Európai Unió vezetőivel folytattak eszmecserét. A záró sajtótájékoztatón Stoltenberg a szövetség előtt álló egyik legfontosabb feladatnak annak elősegítését mondta, hogy az ukrajnai háború véget érjen. Ehhez szükség van arra, hogy Kijev megkapja a védekezéshez szükséges nemzetközi támogatást - szögezte le.

A csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparú országainak csoportja (G7) közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy egy nemzetközi keretterv révén lehetővé teszik Ukrajna hosszú távú védelmi támogatását két- és többoldalú megállapodások alapján.

Technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van,

amely a fejlett katonai felszerelésektől, a kiképzésen és a hírszerzési együttműködésen át az internetes támadások elleni védekezésig terjed.

Erős üzenet Moszkvának

A megállapodás előkészítéséről szerdán beszámoló londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozta: most először nyújt ennyi ország együtt ilyen jellegű átfogó, hosszú távra szóló biztonsági garanciákat egy másik államnak.

A deklaráció elfogadása után a partnerországok további védelmi felszereléseket szállítanak Ukrajnának, kiterjesztik és felgyorsítják a hírszerzési információk cseréjét, erősítik a kiber- és hibridfenyegetések elleni védelemhez nyújtott támogatásukat, kiterjesztik a kiképzési programokat és a hadgyakorlatokat, emellett hozzájárulnak az ukrán ipar fejlesztéséhez.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő úgy tartja, hogy a NATO és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség - interoperabilitás - felé tett határozott ukrán lépések, valamint Kijev reformkészsége révén Ukrajna "máris közelít ahhoz pillanathoz, amikor elfoglalhatja az őt megillető helyet a szövetségen belül". Rishi Sunak szerint a szövetségesek "erőteljes üzenetet" küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását "a NATO-tagság felé vezető úton", és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki.

Andrzej Duda lengyel államfő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Vilniusban döntések "egész sora" született, amely Ukrajnát közelebb viszi a NATO-hoz. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta, hogy "bátorságból Ukrajna példát mutatott az egész világnak".

Stoltenberg kiemelte, hogy a csúcstalálkozón megerősítették: Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz, amikor az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. A NATO együttműködő partnereivel szerdán folytatott találkozók különösen fontosak voltak, hiszen a legsúlyosabb nemzetközi kihívásokkal valamennyiüknek szembe kell nézniük. Megemlítette, hogy ebben több területen Kína is részt vesz.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta még: továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy a NATO irodát nyit Tokióban. Emmanuel Macron francia elnök mindazonáltal ebben a témában úgy nyilatkozott, hogy a szövetség számára fontosabb a szoros együttműködés Japánnal, mint a fizikai jelenlét ott.

Beszélt Stoltenberg arról, hogy a védelmi kiadások megfelelő szintje is a biztonsági garanciák közé tartozik. Ezért is szükséges, hogy minden NATO-tagország teljesítse a GDP-arányosan két százalékos minimális célkitűzést e kiadások terén.