Az Euronews értesülései szerint a keddi jogállamisági tárgyalásokon a magyar kormány nagyon együttműködő volt, arról pedig szó sem esett, hogy Magyarország közelgő soros elnöksége veszélyben lenne, esetleg felfüggesztenék azt. Ismert, a magyar elnökség 2024 május második felére esne.
A hetes cikkely szerinti eljárás Magyarország és Lengyelország ellen is azért indult meg, mert az Európai Unió szerint rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és a demokráciával mindkét országban. Az eljárás elviekben a szavazati jog felfüggesztésével végződhet, erre azonban a gyakorlatban kevés az esély. Eddig összesen hat meghallgatást tartottak.
"Bár vannak pozitív fejlemények, összességében maradtak aggodalmaink" - mondta Vera Jourova, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős alelnöke.
A bizottság kifogásolta a kormányzati plakátkampányokat, a médiapiac helyzetét, ezen belül közmédia függetlenségének kérdését is.
Az igazságügyi reform vitája szintén még vár a mondatvégi pontra.
A meghallgatáson Varga Judit igazságügyi miniszter, illetve Bóka János államtitkár vett részt, szeretnék mihamarabb lezárni a hetes cikkely szerinti eljárást, részletes válaszokat adtak az egyes tagállamok kérdéseire és felvetéseire.
A magyar ügyben két órán át tartott a meghallgatás és 13 tagállam képviselője kért szót, köztük Németország és Franciaország minisztere is.
Több tagállam úgy vélekedett, hogy a kormány visszaél a veszélyhelyzeti kormányzással,
és a tanárok helyzete is sok tagállamot aggaszt. A portál forrása szerint Varga Judit igazságügyi miniszter példaként állította a magyarországi szólásszabadság helyzetét a többi miniszter elé.
A svéd elnökség nem lépteti a következő fázisba az eljárást, mert az ügy még a konzultációs fázisban van. Ezt megerősítette Vera Jourova bizottsági alelnök is.