Az elnöki rendszer 2018-ban lépett életbe Törökországban, ezért nincsenek még komoly tapasztalatok, de az látszik, hogy a másodszor együtt rendezett parlamenti és elnökválasztáson nagy az átfedés az eredményekben, az államfőjelölt népszerűsége behozza a pártját is – mondta Egeresi Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.
A legfrissebb eredmények szerint a hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani. Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik.
- „Ha Erdogan győz a második fordulóban, akkor minden megy tovább, övé a legnagyobb parlamenti párt, és koalíciós többsége van.
- Ha nem nyerné meg a második fordulót – ami most már nem valószínű –, akkor új helyzet állna elő, és francia típusú kohabitációt kellene kipróbálni, ami egyfajta instabilitást jelentene”
– mondta a Törökország-szakértő.
Azt is kiemelte, hogy
Erdogan messze több szavazatot kapott, mint a pártja, amely hét százalékot veszítve 35 százalékot ért el,
de több kisebb párttal együtt biztos többsége lesz. A kormánypárt 20-25 helyet veszített, a koalíció 10 helyet veszített, de stabil a többsége. Az elnök is veszített szavazókat, de csak három százalékkal szerepelt rosszabbul, mint öt éve, és így is majdnem az első fordulóban győzni tudott.
Egeresi Zoltán szerint ennek az az oka, hogy a kampány inkább szólt Erdoganról, mint a pártjáról (Igazság és Fejlődés Pártja – AKP). Az elnök szerinte a gazdasági problémák ellenére komoly kampányt hajtott végre, és jött fel folyamatosan az elmúlt hónapokban, rengeteg bejelentést tett, és látványos átadásokon vett részt hadiipari fejlesztésektől egészen az első török atomerőmű átadásáig.
„Populista intézkedésekkel sikerült javítani a közhangulatot”
– értékelt a szakértő, és hozzátette, a 2022-es 85 százalékos szintről az infláció is csökken, már „csak” 40-50 százalék. Alacsony infláció, magas gazdasági növekedés – ezt ígérte Erdogan, de ezt mondta az ellenzék is. Identitáspolitikában azonban az elnöknek a szavazóbázisa megbízható partner, az iszlamista, vidéki, szegényebb rétegeknek nincs reális alternatíva, és ezt a közösséget nem tudta megosztani az ellenzék – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
A közös ellenzéken az sem segített, hogy több korábbi meghatározó AKP-politikus is szakított Erdogannal és átállt a másik oldalra, mert amikor voksolni kellett, akkor nem szavaztak át a követőik a szekuláris jelöltre.
Mindkét elnökjelölt elismerte, hogy második fordulóra lesz szükség, bár Egeresi Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás estéjén az ellenzék oldalán még manipulációt sejttettek, mert eltértek a saját eredményeik a hivatalostól, de hajnalra megszűntek ezek a hangok.
„Nem lehet azt mondani, hogy bárki győztes. Most mozgósítani kell, de Erdogannak magasabb a potenciálja.
A maradék öt százalék sorsa a kérdéses. Elindul egy licit, még nem látni, a harmadik helyen végző Sinan Ogan ki mellé áll. Mindenki ígér majd neki pozíciókat., de az ő szavazóbázisa sem jól szervezett, homogén tömeg” – mondta a szakértő, és hozzátette, a hivatalban lévő elnöknek már az is biztos sikert jelent, ha ez az öt százalék otthon marad a második fordulóban.
Az is eldőlt, hogy a kurd közösség nem lett a mérleg nyelve, mert megosztottan szavazott, a teljes közösség nem állt az ellenzék oldalára, sokan maradtak Erdogan mellett. A siíta közösség sem tudta felülírni a választási törésvonalakat, jellemzően baloldalra szavaznak, de a lakosság fele megmaradt a vallásos, konzervatív oldalon. Isztambult és Ankarát is megnyerte ugyan Kilicdaroglu, de csak néhány százalékkal.
„Erdogan nem fog lazítani, kemény kampányt folytatott eddig is, emiatt is lett vélhetően rosszul. Ezt folytatni fogja, a nacionalista törésvonalat éleznie kell. Az ellenzék pedig a menekültkérdést veszi majd elő, hogy megnyerje ezt az öt százalékot. A szírek visszatelepítése lehet az egyik fő téma” – vélekedett Egeresi Zoltán, és kijelentette:
„Ezt a választást Erdogan behúzta a jelenlegi helyzetben. Nagy az előnye, és ilyen közel az 50 százalékhoz, ha nem történik valami nagy ballépés, akkor nem lesz különösebb problémája.”
A választáson magas volt a részvétel, nem sokkal maradt el a 90 százaléktól, de még a határon túli 3,5 milliós diaszpóra több mint fele is voksolt.
A szakértő szerint az AKP és Erdogan kiválóan mozgósított, de ebben nagy szerepet játszott, hogy a kormánypárt társadalmilag beágyazott mozgalom, 12 millió tagja van. „Húszmillió szavazatot kapott a kormánypárt, azaz elég volt az, hogy mindenki hozzon még egy embert” – mondta, és jelezte, mindez egy húsz éve zajló tudatos építkezés eredménye.
Egeresi Zoltán szerint a török választók többsége úgy véli, hogy Erdogan kipróbált, karizmatikus politikus, akit nem lehet leváltani. Sokan elégedetlenek a helyzetükkel, a választófülkében mégis inkább Erdoganra húztak, mert őt ismerik, van víziója, erős vezető, megerősítette az országot.
Az ellenzék jövője még kérdéses, most erős kampányhajrára készül, a kampányüzenet az volt, hogy leépíti az elnöki rendszert, de ez másodlagos kérdés, gazdaságilag nem sokat jelent. A választók pedig inkább az eredményekre voksoltak, amelyeket Erdogan tud felmutatni. A várható vereség miatt azért már elindult egy belső vita, de a két nagy párt ott lesz a parlamentben, relatíve nagy frakcióval, öt év múlva viszont más taktikát kell kitalálniuk. A jövő tavaszi önkormányzati választásokig biztosan együtt fognak maradni.
Egeresi Zoltán szerint Erdogan győzelme esetén még sokáig építené Törökországot. Marad az elnöki rendszer, a gazdaság lesz a legfontosabb kérdés, hogy a lassulást és az inflációt kezelni tudják külső segítséggel. „Jövőre önkormányzati választások lesznek, addig nem lassíthat a török gazdaság” – indokolt a szakértő. Szerinte a külpolitika sem fog változni, a békepárti külpolitikával sikerül új szövetségeseket, partnereket találni, emellett a Nyugat felé képviselni a török érdekeket.
Egeresi Zoltán arról is beszélt, hogy hivatalosan ez lehet Recep Tayyip Erdogan utolsó ciklusa, az újabb folytatáshoz már alkotmánymódosítás szükséges, amihez viszont nincs meg a parlamenti többsége, szükség lesz hozzá az ellenzék egy részének vagy a kurdoknak a támogatására.