Az amerikai képviselőház határozatban ítélte el Kínát, az amerikai szuverenitás megsértésével és a nemzetközi közösség félrevezetésével vádolva az ázsiai nagyhatalmat az Egyesült Államokban lelőtt kínai hírszerző léggömb körül kialakult vita részeként.
Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, mind a két fél Taiwan kapcsán és a dél-kínai tengeri 2014-2015-ös építkezése miatt (mesterséges szigeteket hoztak létre) is meglehetősen feszült viszonyban van, kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy lépéseik szembemennek a nemzetközi joggal.
"A léggömb egy olyan példa, ahol az amerikaiaknak nem nagyon kell erőlködniük, mert felderítő léggömböt a másik ország légterébe küldeni nem megengedett" - tisztázta Kaiser Ferenc, és az amerikaiak nem is hagyták ki, hogy elítéljék Kínát.
Arról, hogy a műholdak korában mi értelme van egy hírszerző léggömbnek, azt mondta: csak nagyon kevés az úgynevezett geostacionárius műhold, amely a bolygónak mindig egyetlen pontja fölött áll, vagyis forgási és keringési ideje megegyezik a Földével. A legtöbb műhold csak kevés ideig tartózkodik egy térség fölött.
A mostanihoz hasonló ballonokat a jetstream hajtja, a nyugatias szelek övezetében haladnak, relatíve lassan, nagyjából 150 kiloméer/órás sebességgel, elég megbízhatóan haladnak egy adott területen. (Igaz, a mostani kínai léggömbön annak maradványai alapján az amerikai közlés szerint propellerek, irányító vezérsíkok is voltak, lehetett módosítani, irányítani a haladását.) Mindezek révén a rajtuk lévő, főleg elektronikai lehallgató eszközöket, amelyekkel például az amerikai rádió-lokátorok frekvenciáit is be lehet mérni, hosszabb ideig lehet használni.
Az amerikai haditengerészet búvárok, kétéltű hajók, víz alatti járművek segítségével igyekezett megtalálni a megfigyelő léggömb még a mélyben lévő maradványait:
The @USNavy’s divers, amphibious ships, underwater vehicles and LCACs (landing craft, air cushion) aid in recovery efforts of a high-altitude surveillance balloon in the Atlantic Ocean.
— U.S. Fleet Forces (@USFleetForces) February 10, 2023
MORE PHOTOS: https://t.co/wyR54uJUXv @USNorthernCmd | @EODGRU2 | @NECC_ | @surflant pic.twitter.com/1lqbM2X2O9
Azt viszont már az amerikaiak csak utólag közölték (például az eszköz lokátorvisszaverődéseit elemezve), hogy a kínaiak berepülése már nem az első volt, és bár elavult technológia, ha a legkorszerűbb hírszerző berendezésekkel van felszerelve, "nagyon hasznos dolog", és Kína "erőt is tud felmutatni" azzal, hogy behatol az amerikai légtérbe. Igaz, az amerikaiak ezek után vélhetőleg sokkal hamarabb fel fogják fedezni a hasonló eszközöket.
Az amerikaiak viszont korántsem osztanak meg minden információt, így Kaiser Ferenc szerint sosem tudjuk meg pontosan, milyen eszközök voltak a lelőtt kínai léggömbön. Arra a kérdésre, hogy potenciálisan mit lehet csinálni ezekkel az eszközökkel, a szakértő felsorolta:
- ha lehallgatják a rádiólokátorok adó frekvenciáját, azt később lehet zavarni, mintegy megvakítva az ellenség lokátoros felderítését.
- a rádiófrekvenciák is lehallgathatók, a katonák még széles körben használják a rádió adó-vevő berendezéseket.
- alacsonyabbról be lehet fényképezni katonai bázisokra, ahol ráadásul lehet, hogy akkor éppen van valamilyen katonai eszköz az udvaron, mert csak a műholdak elhaladási idejével kalkulálnak.
A roncsok mindazonáltal a Mexikói-öbölbe zuhantak, és ott egy vihar miatt első nap nem is lehetett kiemelni. A szakértő szerint a felderítő eszközök egy része vagy megsemmisült, vagy sosem fogják az amerikaiak a tenger fenekéről felhozni.