Kis-Benedek József az afgán helyzetről: aki ezt támogatja, az nyer

Kis-Benedek József szerint, még hogyha nem is nyilvános, a dohai tárgyalások során létrejöhetett valamiféle megegyezés, amelynek értelmében a kormányerők különösebb ellenállás nélkül átadják a városokat, köztük a kabuli fővárost, tehát harcokra nem fog sor kerülni.

„Sima hatalomátadás történik, […] ami ellen nincs mit tenni, az amerikaiak belegyeztek.” Természetesen Afganisztán sorsát illetően, hogy ki is fogja végül uralni az országot, nagy szerep hárul a környező országokra és a nagyhatalmakra, de nyugodtan kimondható:

a tálibok „vastagon” benne lesznek, ez már eldöntött tény

– fűzte hozzá a nemzetbiztonsági szakember, aki szerint a lázadók a kormányerőkhöz tartozók között is keresik a szövetségesesek, tehát nem mindenki menekült el.

Mit történt az elmúlt 20 évben?

Ismeretes, az Egyesült Államok erői a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően vonult be Afganisztánba, amely során – a címzetes egyetemi tanár szerint – nem állítható, hogy semmiféle változást nem értek el. Mint rámutatott, paládul az al-Kaida nagyjából teljesen eltűnt a térségből, legalábbis az első években. Igaz, mára ismét beindult a visszaszivárgás: egyrészt az említett terrorszervezet anyaszervezetéből Pakisztánból, illetve az Iszlám Állam soraiból, akik egy kalifátust, pontosabban egy emeritust akarnak létrehozni. Előbbi egy szélesebb értelemben vett szervezet, nagyobb hatalommal, több nemzetközi kapcsolattal bír, míg az emírség ennek egy kisebb szervezete, amit az emír, tehát egy vallási vezető irányít. Kis-Benedek József szerint egyértelműen látszik, hogy a fentiek arra irányulnak, hogy a tálibok megszüntessék azt a fajta hatalmat, amit az amerikaiak kiépítettek, és helyette egy vallási irányítású országot hozzanak létre.

Hogy ez mennyire lesz vallási, az a jövő kérdése, de vélhetően intenzív szerepe lesz a saría törvénykezésnek

– emelte ki.

A szakember az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért: a táliboknak mindig is voltak fegyvereik, ráadásul a világ azon részén nem olyan nagy probléma azokat beszerezni. Kiváltképp most, hiszen az amerikaiak kivonulását követően, rengeteg fegyvert, harckocsit hagytak hátra, amire a lázadók egyből rátették a kezüket, vagyis, ha harcolniuk kellene, lenne mivel.

A nemzetbiztonsági szakértő egyetértett, hogy a kivonulóban lévő amerikaiak láthatóan nem is a megmaradt afgán kormányerőkkel, mintsem a tálibokkal egyeztek meg, úgymond jelezvén, hogy elfogadják a kialakult helyzetet.

„Rájöttek arra, legalábbis a politikai vezetés, hogy nem működtethető az a rendszer, ami korábban volt, tehát, hogy egy idegen uralkodói osztályt tesznek az emberek nyakára,

és attól kedve úgy működik az ország, ahogy akarják.” De mindez Afganisztánban korábban sem jött be, sem a szovjeteknek, sem a briteknek, következésképp úgy kellene megegyezni, amiben a helyi erők is nagyon érdekeltek, hogy az ország területi egysége megmaradjon – magyarázta. „Aki ezt támogatja, az nyer!”

Várható menekülthullám

Kis-Benedek József kiemelte: jelenleg azokat menekítik ki, akik segítették az amerikai, illetve a szövetséges haderőket, tehát a tolmácsokat és a hadsereg kötelékében szolgáló, különböző szerződések alapján ott dolgozó afgánokat. Illetve ezt megelőzően a külföldi állampolgárokat hozzák haza, vagyis a nyugati követségeken és nemzetközi szervezeteknél dolgozókat menekítették. Hozzátette, szerinte nem várható hatalmas menekültáradat Európába, miután nincsenek harcok.

„Például, ha a négymilliós Kabult sikerülne békés keretek között átadni, akkor miért mennének el onnan az emberek?” Tálib irányítás ide vagy oda, a címzetes egyetemi tanár meglátása szerint

a lakosságnak nem az a vágya, hogy elmeneküljön

– hiszen ha valaki elmegy egy másik országba, ott egyből bekerül egy táborba, és közel sem biztos, hogy olyan körülmények között tud majd élni, mint odahaza –, hanem hogy harcok nélkül történjen meg a hatalomátadás, azt követően pedig majd mindenki megtalálhatja a számítását.

„De persze nagyon sok a kérdőjel.”

Kis-József Benedek arra is emlékeztetett, a környező országok sem kifejezetten repesnek attól a gondolattól, hogy afgán menekülteket fogadjanak, éppen ezért a „sztánok” már lezárták a határokat. Ahogyan Irán sem rajongana az ötlettől, annak ellenére, hogy a hazarák révén megvan a kapcsolat, és ha kell, segítik őket. Pakisztán felé viszont a határ gyakorlatilag átjárható.