Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor szövetségesének a kormánykoalíciójába kerülhet a jogállamisági csúcshatározat

Infostart
2020. december 11. 18:35
Az EU-csúcs döntését és személy szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnököt is a leghatározottabban bírálja a lengyel kormánykoalíció kisebbik pártjának vezetője, a kormány jelenlegi igazságügyminisztere. Morawiecki maga is próbált üzenni nekik Brüsszelből, eddig hiába.

A nemzetközi sajtó közeli lengyel kormányválságot jövendöl azt követően, hogy a koalíciót vezető Kaczynski-féle Jog és Igazságosság párt kisebb partnere, az Egyesült Jobboldal minisztere Zbigniew Ziobro (az igazságügyi tárca vezetője) tegnap óta twitteres üzenetekben és nyilatkozatokban harsányan bírálja a csütörtök este Brüsszelben véglegesített kompromisszumot.

Ziobro, aki kezdettől fogva a lengyel vétó fenntartását követelte mindaddig, amíg változatlan formában az asztalon van a jogállamisági jogszabálytervezet, úgy véli, hogy Morawecki egyetértő döntése „hiba” volt, és ezzel a miniszterelnök „eladta Lengyelország szuverenitását”.

EU-csúcs interpretációja és a jogszabályhoz csatolt iránymutatás nem törvény! – vélte twitteres üzenetében Ziobro, aki szerint így viszont,

ha a jogállamisági jogszabály hatályba lép, azzal jóvátehetetlenül korlátozódni fog Lengyelország szuverenitása.

Az új jogszabály alapján a Bizottság beavatkozhat majd a lengyel parlament, a lengyel kormány, az elnök, vagy akár a helyi önkormányzatok döntéseibe, jóformán bármilyen területen – érvelt üzenetében a Morawiecki-kormány igazságügyi minisztere, hozzátette, hogy szerinte igazából

az egész leendő új joganyag ellentétes az EU alapszerződésével is.

„Mindaz, amitől kezdettől fogva féltünk, és amire az Egyesült Jobboldal kezdettől fogva felhívta a figyelmet, valósággá vált” – szögezte le mindezek kapcsán Ziobro, aki egyúttal a lengyel érdekekért történő harc folytatására hívott fel.

Morawiecki brüsszeli sajtóértekezletén a brüsszeli lengyel sajtó miatt rákényszerült, hogy már a belga fővárosból reagáljon, hangsúlyozva, hogy miközben részéről „minden tisztelete” a kisebb koalíciós partneré, de úgymond „tudni kell megtalálni a középutat”. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a koalíciót alkotó különböző csoportok egyetértésre jutnak majd. Ő mindenesetre értésükre adta, hogy

a további lengyel vétónak csak az lett volna a következménye, hogy nincs uniós költségvetés, miközben továbbra is lett volna jogállamisági jogszabály

– tette hozzá.

Morawiecki egyúttal megismételte azon levezetését, miszerint szerinte az EU csúcstalálkozók következtetései „állandó európai törvénynek” számítanak, státuszuk az elsődleges törvényekéhez hasonlítható. Szabályokat könnyű módosítani, de az ilyen huszonhetes körben véglegesített végkövetkeztetéseket már nem – érvelt a lengyel politikus.

A lengyel koalíció igazából hetek óta, mióta a vétó-ügy terhelte a politikai napirendet, folyamatosan ingadozó helyzetben van, főként mivel a másik, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett kis koalíciós partner viszont kifejezetten ellenezte a vétót, és igyekezte mielőbb eltüntetni az útból.

Ami az Egyesült Jobboldalt illeti – ami egyébként a Jog és Igazságosság Pártból szakadt ki –, lengyel értesülések tudni vélik, hogy Moraweckiék egy ideje már informális egyeztetést folytatnak az ellenzéki Paraszt Párttal, hogy Ziobroék esetleges kiválásával ők támogathatnák tovább, ha csak kívülről is, a jelenlegi koalíciót. Részletek nem ismertek.

Annyi bizonyos, hogy a csütörtöki kompromisszum önmagában nem elegendő a közösségi finanszírozás feloldásához, előbb

valamennyi országban ratifikálni is kell, amihez nem lesz közömbös, miként alakul egy esetleges lengyel kormányválság.