Manfred Weber reménykedik Lengyelország "megtérésében" – Varsó és Budapest összezár

ELŐZMÉNYEK

Az Európai Néppárt német frakcióvezetője egy olyan lengyel nyilatkozatból indult ki, amelyet később a kormányszóvivő korrigált, vagyis nincs változás a korábban elfoglalt lengyel-magyar álláspontban, ami a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap vétóját illeti a jogállamisági mechanizmus brüsszeli erőltetése miatt.

Kedvező jelek érkeznek Lengyelországból az Európai Unió költségvetése és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap ügyében – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője pénteken a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak.

A német politikus kiemelte, hogy nem lehet "ideológiai és taktikai okokból egész Európát túszul ejteni". A Lengyelországból érkezett "pozitív jelzések" okot adnak a reményre, hogy ez nem is történik meg, és így sikerül elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetést (MFF) és a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási alapot a december 10-én kezdődő EU-csúcson.

Azzal kapcsolatban, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap pénteki beszámolója szerint az Európai Bizottság megkezdte a felkészülést arra az esetre, hogy Magyarország és Lengyelország nélkül kell létrehozni az NGEU-t, Manfred Weber hangsúlyozta:

"mindenkinek tudnia kell", hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén nincs akadálya annak, hogy ne 27, hanem csak 25 tagország hozza létre az alapot.

Hozzátette: az MFF és az NGEU elfogadásával összefüggésben számos ügyről lehet tárgyalni, de az biztos, hogy a források felhasználásához kapcsolt jogállamisági mechanizmust nem lehet megváltoztatni.

Berlin: nem biztos, hogy tárgyalnak a költségvetési csomagról az EU-csúcson

Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.
Steffen Seibert kormányszóvivő Angela Merkel kancellár következő heti hivatalos programját ismertetve elmondta, hogy december 10-én kezdődik az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács értekezlete, amelyen elsőként a járványhelyzetet tekintik át, majd egy új EU-s klímavédelmi célkitűzésről tárgyalnak, és "a következő napok mutatják majd meg", hogy sorra kerül-e az MFF, az NGEU és a "feltételes mechanizmus" alkotta csomag.
A szóvivő hozzátette, hogy a német soros elnökség megbeszéléseket kezdett a magyar és a lengyel kormánnyal a csomag körüli kérdések megoldásáról. Ez a folyamat továbbra is zajlik. A téma "a legnehezebbek közé tartozik" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy a soros elnökség miként ítéli meg azt a javaslatot, miszerint szükség esetén nem valamennyi - 27 -, hanem 25 tagország együttműködésével kellene kialakítani az NGEU-t, azt mondta, hogy nem kíván részleteket közölni a "gondolkodás és megoldáskeresés folyamatáról".

A FAZ arról írt, hogy a bizottság a járvány miatti gazdasági válság okozta munkanélküliség csökkentését szolgáló támogatási alap (SURE) finanszírozási modelljére építve szerezne forrást a 750 milliárd eurós NGEU-hoz. A SURE programban a bizottság kötvényeket bocsát ki, amelyekre a tagállamok önkéntes alapon vállalnak garanciát.

A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az MFF és az NGEU alap elfogadására. Azonban Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában kifejtette, hogy Lengyelország mégis kész elállni a kilátásba helyezett vétótól, ha az unió vezetői jóváhagynak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatról. Később a varsói kormány kiigazította ezt a nyilatkozatot, Orbán Viktor miniszterelnök pedig szintén abban a szellemben nyilatkozott pénteken a Kossuth rádióban, hogy a két ország azonos álláspontra helyezte magát a két kulcskérdésben, amelyet összeköt a jogállamisági mechanizmus uniós erőltetése.

Varsó: Lengyelország Magyarország mellett áll

Varsó teljes egészében kiáll az uniós források kifizetésének feltételrendszerére vonatkozó lengyel-magyar álláspont mellett - hangsúlyozta pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. "Lengyelország teljességgel kitart az uniós források lehívását érintő feltételrendszerről szóló álláspontja mellett" - olvasható Müller Twitter-bejegyzésében. Varsó "csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá" - írta a szóvivő, hozzátéve: mindez "világosan következik" az ügyben múlt héten Budapesten elfogadott, és hétfőn Varsóban megerősített lengyel-magyar állásfoglalásból is.
A Müller által említett állásfoglalásban a lengyel és a magyar miniszterelnök kilátásba helyezték: szükség esetén készek megvétózni a költségvetési csomagot.