- EU-csúcs: Párizs szerint komoly a tét
- Több résztvevő szerint haladást értek el az EU-csúcson
- Mráz Ágoston Sámuel: a takarékos ötök zsaroló pozíciót tudtak kiépíteni
- EU-csúcs: az észt kormányfő nagyon nagy kompromisszumok szükségességéről beszélt
- Orbán Viktor könyökpacsizott egy rendőrrel Brüsszelben
- Orbán Viktor az EU-csúcsról: ha nem sikerül megállapodni, az Hollandia miatt lesz
Délután 2-kor kezdődött volt el az Európai Tanács hétfői ülése, de ezt folyamatosan halasztották, 6 előtt nem kezdődhetett el a megbeszélés. Ennek oka volt az is, hogy Charles Michel tanácsi elnök még egyeztetéseket tartott a tagállami vezetőkkel és a technikai stábbal.
A Portfolio közben a Politico alapján azt írta, az a cél, hogy ha 390-400 milliárd euróig tényleg leszorítják a helyreállítási alap keretösszegéből a vissza nem térítendő támogatásokat, akkor az ne csökkentse a 310 milliárd eurósra tervezett Helyreállítási és Rezíliencia Alapot (RFF), illetve az 50 milliárd eurósra tervezett ReactEU programot, amely közvetlenül a válság utáni helyreállítás érdekében a tagállamokba áramló támogatás lenne.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt közölte, ha csökkentik a helyreállítási alap támogatásait, akkor Lengyelországnak két feltétele van, amelyből nem enged: ne kössék össze az EU-pénzek kifizetését a jogállami feltételrendszerrel, azaz ne kapjanak ilyen témában jogosultságot az uniós intézmények a szankciókra és ne kötelezzék Lengyelországot a 2050-es uniós klímacél önálló felvállalására.
Előzőleg Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt: rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról. Még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően. Elmondta, "újabb javítások" kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése a klímavédelem és a jogállamiság kérdése mellett.