A német alkotmánybíróság május 5-i ítéletében önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának egy 2018-ban hozott ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) államkötvények másodlagos piaci megvásárlására 2015-ben indított programjáról (public sector asset purchase - PSPP), és kimondta, hogy az EKB a programmal, a bíróság pedig a programot kifogástalannak minősítő ítéletével megsértette az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.
Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a Die Zeit című német hetilapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy az uniós bíróság a karlsruhei testület döntésére reagálva közölte, hogy a közösségi jog alkalmazásának egysége érdekében egyedüliként rendelkezik hatáskörrel annak megállapítására, hogy valamely uniós intézmény aktusa ellentétes-e az uniós joggal, azt mondta, hogy a jogalkalmazás egysége valóban fontos, és ebben mindig is támogatták a luxembourgi bíróságot.
Azonban Németország és számos más tagállam bevett jogszolgáltatási gyakorlata szerint "ritka, kivételes" esetekben az alkotmánybíróságnak "joga és kötelessége közbelépni", ha uniós intézmények "különösen súlyos hatáskörsértést" követnek el.
Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban "egyenesen ünnepelve" fogadták, hogy a német alkotmánybíróság megerősítette a nemzeti jog elsőbbségét az európai jog felett, azt mondta, hogy "a lengyelek teszik, amit tesznek, függetlenül attól, hogy mi mit teszünk, egyébként pedig az ítélet éppen azt mondja ki, hogy az Európai Unió Bíróságának sokkal intenzívebben kellene ellenőriznie, és nem úgy tűnik, mintha ez megfelelne a lengyel kormány álláspontjának".
Arra a kérdésre, hogy erősíti-e az Európai Unió Bíróságának tekintélyét a "pofonként" értelmezett ítélet, Andreas Vosskuhle megjegyezte, hogy a pofonmetafora igen kedvelt a sajtóban, csaknem valamennyi döntésükre használják, amihez már hozzászoktak.
Kiemelte, hogy
nincs veszélyben az uniós bíróság tekintélye, és "mindennapos, hogy nem egyezik bíróságok véleménye".
Kifejtette, hogy intenzív kapcsolatban állnak az uniós bírósággal, a PSPP körüli konfliktus pedig mindenki előtt ismert. A német alkotmánybíróság évek óta foglalkozik az EKB hatáskörével, és eddig a luxembourgi kollegák összes döntését elfogadták. Ezért az uniós bíróság elnöke nemrég a jogszolgáltatási szövetség elmélyítésében mérföldkőnek nevezte a két bíróság nyitottságát a párbeszédre.
"Ez én is így látom, és remélem, hogy (Koen Lenaerts elnök) kitart véleménye mellett ezúttal is, amikor nem minden pontban követjük a(z uniós) bíróságot" - mondta Andreas Vosskuhle, hozzátéve, hogy a PSPP-vel kapcsolatos új ítéletük is "hozzájárulás a párbeszédhez".
Az ítéletben használt egyes kifejezések, például az önkényes jelző "laikusoknak nyersnek tűnhet, de a jogászok a helyén tudják kezelni" az ilyen jellegzetességeket - mondta Andreas Vosskuhle.
Aláhúzta, hogy döntésük nem az uniós bíróság "megregulázását" jelenti, és azt sem, hogy "semmibe lehet venni" ítéleteit.
"Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a döntés egy jó döntés Európának, mert erősíti a joghoz kötöttséget", és ez be is bizonyosodik majd "közép- és hosszú távon".
Andreas Vosskuhlét 2008-ban választottak meg alkotmánybírónak a törvényhozásban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) javaslatára. A bíróságot 2010 óta vezeti, elnöki megbízatása májusban jár le, utódja megválasztásáig hivatalban marad. A Die Zeitban közölt hosszú interjúban arról is beszélt, hogy alkotmánybíróként és a testület elnökeként minden nap mérlegelni kell, hogy milyen hatásai lehetnek a testület döntéseinek, és milyen veszélyek fenyegetik az intézményt. "Az utóbbi 12 évben kevés olyan reggel volt, amikor nem éppen ezekkel a gondolatokkal ébredtem, így ugyan bánatosan, de némileg megkönnyebbülve hagyom el a bíróságot" - mondta az 56 éves alkotmányjogász.